Még 11 nap , 13 hours , 54 perc eddig: 60. Filmmaraton.

Értékelés

A filmipar hulladéka. Tipikusan az a kategória, amikor még a legapróbb részletek is el vannak cseszve, nincs benne semmi értékelhető, valaki lefeküdt valakivel, hogy az elkészítésére pénzt adjon...

Még mindig a szemét kategória. Itt azonban már van valaki, akit bepaliztak és az rendes munkát végzett. Némi pontot ér pl.: színészi játék, filmzene, operatőri munka.

Szimplán csak egy rossz film. Nem totális csőd, a közepes színvonalú, fárasztó, gusztustalan, gyomorforgató vígjátékok ilyenek, vagy nagyon durva bakikkal tömött, esetleg értelmetlen párbeszédekkel tarkított, de jó ötleten alapuló B-filmek.

Ez még nem az a kategória, ami egyszer jó volt, megtekintését nyugodtan ki lehetett volna hagyni, de azért már voltak benne értékelhető pillanatok, bár még mindig a negatívumok domináltak.

Az abszolút középszer. A pozitívumok és negatívumok egyensúlyban vannak, a film megtekintése már vállalható. Ide már nagyobb költségvetésű filmek is beleeshetnek, ha nem összehangolt munkát végeznek a készítők.

Egynek jó volt kategória. Egy jól összerakott filmről van szó, nem bántam meg, hogy megnéztem, de a film semmi különöset nem tudott nyújtani. Egy-egy helyen erős hiányérzetem van a cselekményben, a párbeszédekben, vagy egy feltűnően rossz színészt választottak egy lényeges szerepre.

Itt már élmény a film, nem sablonos, van benne néhány emlékezetes párbeszéd, egy-két emlegethető jelenet, de még messze a tökéletestől.

Ez már a „jó” film. Kisebbfajta hiányosságok felfedezhetők benne, de az összképet ez már nem rontja annyira, hogy ne a polcra, az arhívumba kerüljön. Kellemes kikapcsolódás, jópár jelenet maradandó is lehet, sok idézhető párbeszéd van benne, elgondolkodtató, többszöri megtekintésre is ajánlott.

Egy hajszál választja el a tökéletességtől. Ez lehet egy suta befejezés, apró bakik, esetleg a katarzis hiánya, nem elég erőteljes színészi játék… vagy hogy a tökéletes filmekből ne legyen annyi.

Ez számomra a „tökéletes” film. Abszolút szubjektív besorolás, mert olyan hatással van rám, hogy elnézem minden apró hiányosságát. Nagyon kevés ilyen film létezik. Megtekintése után még hosszú napokig vagy hetekig kísért, „visszajönnek” a képek, a zenék vagy a párbeszédek. Az egyes jeleneteknél többszöri megnézésre is ott van a borzongás, teljesen el tudok merülni a film világában.