FILMAJÁNLÓ

12 Jun

FILMAJÁNLÓ - 2018w23

Közzétette biropk, 2018-06-12 20:00

A filmek ismét csak lassan fogytak ezen a héten is... folytattam a szenzációs Rick and Morty-t, és csalódtam (negatívan) a Game Night-ban, (pozitívan) a Joaquin Phoenix legújabb filmjében... és véletlenül újráztam a Philomenát. :)

Rick and Morty: Rixty Minutes (2014) - Animation, Adventure, Comedy, Sci-Fi - Dir.: Pete Michels, Bryan Newton - IMDb: 8,6/10; My rating: 8/10
Rick and Morty: Something Ricked This Way Comes (2014) - Animation, Adventure, Comedy, Sci-Fi - Dir.: Pete Michels, John Rice - IMDb: 8,4/10; My rating: 8/10
Rick and Morty: Close Rick-counters of the Rick Kind (2014) - Animation, Adventure, Comedy, Sci-Fi - Dir.: Stephen Sandoval, Pete Michels - IMDb: 9,1/10; My rating: 8/10
Rick and Morty: Ricksy Business (2014) - Animation, Adventure, Comedy, Sci-Fi - Dir.: Stephen Sandoval, Pete Michels - IMDb: 8,4/10; My rating: 9/10
Rick and Morty: Anatomy Park (2013) - Animation, Adventure, Comedy, Sci-Fi - Dir.: Pete Michels, John Rice - IMDb: 8,3/10; My rating: 8/10
Rick and Morty: M. Night Shaym-Aliens! (2014) - Animation, Adventure, Comedy, Sci-Fi - Dir.: Pete Michels, Jeff Myers - IMDb: 8,5/10; My rating: 8/10
Rick and Morty: Meeseeks and Destroy (2014) - Animation, Adventure, Comedy, Sci-Fi - Dir.: Pete Michels, Bryan Newton - IMDb: 8,8/10; My rating: 8/10
Rick and Morty: Rick Potion #9 (2014) - Animation, Adventure, Comedy, Sci-Fi - Dir.: Stephen Sandoval, Pete Michels - IMDb: 8,8/10; My rating: 8/10
Rick and Morty: Raising Gazorpazorp (2014) - Animation, Adventure, Comedy, Sci-Fi - Dir.: Pete Michels, Jeff Myers - IMDb: 8/10; My rating: 8/10
Történetünk középpontjában a Smith család áll, akik minden szempontból átlagos életet élnek. Kivéve a nagyapát, a tudós Ricket, aki az űrhajójával és a portálpuskájával képes idegen bolygók és párhuzamos dimenziók között utazgatni. Ezekre a kalandokra gyakran magával viszi az unokáját, Mortyt, aki nem sokat örökölt a nagyapja zsenialitásából. Az intergalaktikus kiruccanásaik során furcsábbnál furcsább, nem egyszer életveszélyes helyzetekbe kerülnek. ► Minden idők egyik legjobb felnőtteknek szóló animációs sorozata 2013-ban vette kezdetét. A Rick and Morty elképesztően innovatív mestermű, történetvezetése példátlanul sokrétű, érzelmi világa és humora pedig a suttyó felszín alatt lenyűgözően intelligens. A két főszereplő a doki és Marty egyértelmű karikatúrája, sőt, antitézise: az őrült tudós Rick nem egy aggodalmaskodó jó arc, hanem egy visszataszító, alkoholista vénember, aki a legkevésbé sem törődik a tettei következményeivel, Morty pedig nem forrófejű, ámde menő, gitáros időkalandor, hanem néha megfontolt, kifejezetten buta és félős figura, aki egyszer-kétszer véletlenül a talpára esik. A páros kalandjai pedig nem csak az időre korlátozódnak. Előszeretettel mászkálnak az űrben, párhuzamos világok tévéműsorát nézik, vagy magukat lekicsinyítve mászkálnak mikroméretű univerzumokban. A különböző űrlények, alternatív világok és uralomra törő mókusok dacára ez a sorozat mindvégig az emberről szól. Arról, hogy mi fán termünk és arról, hogy nem vagyunk sem eredendően jók, sem pedig eredendően rosszak. Él bennünk a pozitív lelkület, ám ez életképtelen az egyensúlyt hozó, toxikus negatívum nélkül. Ezek vagyunk mi. Rickek és Mortyk.

You Were Never Really Here (2017) - Drama, Mystery, Thriller - Dir.: Lynne Ramsay - IMDb: 6,9/10; My rating: 8/10
Joe (Joaquin Phoenix) háborús veterán, és egykori FBI-ügynök. Karrierje során olyan dolgokat látott és tett, amik lényegében tönkretették az életét. Amikor épp nem az öngyilkosság gondolata marcangolja, különböző megbízásoknak tesz eleget, otthonról megszökött, eltűnt vagy emberkereskedők kezére jutott lányokat szabadít ki. Egy napon azonban olyan megbízást kap, mely sokkal veszélyesebb, mint bármi, amivel eddig szembe kellett néznie: meg kell mentenie egy szenátorjelölt tizenéves lányát, Ninát (Ekaterina Samsonov), akit egy luxusbordélyházban tartanak fogva. ► A Jonathan Ames regénye alapján készült mű első ránézésre csupán egy hipnotikus, széthúzó, zavaros bosszúfilm egy traumatizált, szétesett férfiről, aki kezében a kalapáccsal intézi el a piszkos munkát. Szerencsére a Sosem voltál itt sokkal több ennél: az ártatlanságától megfosztott kislány kálváriájának bemutatása és a tragikus antihőssel való egymásra találásának útja közben a nemi krízist is ábrázolja, egyúttal lerántva a leplet a társadalomról. A fókusz főként Joe-n van, a mű stílusa is nagyrészt az ő lelki világához idomul. A néhol nyugtalanító, máskor lágyabb hangok, zörejek, dallamok és a mellbevágó snittek mind a férfi kísérteteinek, szenvedésének audiovizuális kivetülései. A Ramsay-re jellemző rendhagyó cselekményvezetés mellé rendkívüli atmoszférateremtés is társul. A feszültséget pattanásig fokozó, zajos, valamint a csendes és békés jelenetek váltakozása Johnny Greenwood zenéjével vegyítve tökéletesen mutatja be két azonos lélek gyötrődését, és az abból kivezető utat. Habár kétséget kizáróan a mű jócskán alkalmaz művészfilmes megoldásokat, és az érzelmekre is erősen hat, mégis mindenkinek bátran merem ajánlani, hogy bizonyosodjon meg arról, hogy van élet az Elrabolva filmeken túl is. 

Philomena (2013) - Biography, Drama - Dir.: Stephen Frears - IMDb: 7,6/10; My rating: 8/10
Philomena ötven éven át titkolta, hogy volt egy fia, akit elvettek tőle. Istenfélelemből tette. A mélyen vallásos nő fiatalkorában súlyos bűnt követett el, melynek egy apa nélküli gyermek lett az eredménye. A bűnös lelket fiával együtt apácák vették magukhoz, és ők voltak azok, akik a csöppséget továbbadták amerikai szülőknek. Ötven évig Philomena abban a tudatban élt, hogy ezzel bűnéért vezekel, de végül csak győzött a vére iránti szeretet. Egy szebb napokat látott újságíró oldalán kezd el nyomozni gyermeke után... ► Van egy nagyszerű jelenet a filmben, melyben a neves politikusból újságíróvá bukott Martin Sixsmith (Steve Coogan) két szóban összefoglalja a Philomenaegyik lehetséges értelmezését. Ahogy felcsendült az ízesen megformált mondat – „Kibaszott katolikusok.” – úgy kezdett egy emberként tapsolni és nevetni a velencei fesztiválközönség 2014-ben. Legalábbis állítólag. A Philomena többek között azért működik remekül, mert annak ellenére, hogy a háttértörténet borzalma mélyen megérinti a nézőt, a szerzők mégis egyfajta angolos buddy- és road-movie formába öltötték a komor témát. A Philomena Lee szerepére besorozott Judi Dench és Steve Coogan remek párost alkotnak. Az életvidám, katolikus neveltetésű, mégis szókimondó öreglány és a szkeptikus, feszengő újságíró között kiválóan működik a kémia. Esetükben nem csupán két ellentétes jellem, hanem két konkuráló világkép találkozásának lehetünk szemtanúi. Meg tudnál bocsátani a katolikus egyháznak, ha elvenné tőled, majd aprópénzért eladná a gyerekedet? A kérdésre a választ sem kell nagyon keresni, hiszen a film alapjául szolgáló könyv kiadásra került...

Game Night (2018) - Comedy, Crime, Mystery, Thriller - Dir.: John Francis Daley, Jonathan Goldstein - IMDb: 7,1/10; My rating: 6/10
A történet hősei egy társasjáték-függő baráti társaság – Annie-vel (Rachel McAdams) és Max-szel (Jason Bateman) a középpontban – akik hetente összeülnek játszani. A Scrabble-lel és Activity-vel elütött esték akkor vesznek izgalmas fordulatot, mikor Max renitens bátyja (Kyle Chandler) valami merőben új dologgal készül: profi színészekkel raboltatja el magát, a többieknek pedig a  hátrahagyott nyomokat megfejtve kell őt kiszabadítaniuk. A játék azonban komolyra fordul, de a játékosok a színésznek hitt támadókban nem ismerik fel a valódi emberrablókat. ► A filmet rendezőként az Jonathan M. Goldstein-John Francis Delay páros jegyzi, akiknek a lelkén szárad – többek között – a Förtelmes főnökök filmek forgatókönyve is, ami nálam most is ott figyel az archívumban. A legutóbb a Spotlight-ban komolyabb oldalát megvillantó Rachel McAdams most láthatóan nagy élvezettel bolondozott kicsit Jason Bateman-nel. A cukiságfaktort pedig egy Bestia nevű westie maxolja ki, akinek gazdája Jesse Plemons nagyon meggyőző a szomszéd pszichopata szerepében. Az Éjszakai játék a thriller, a vígjáték és az akció furcsa elegye, ugyan nem hoz nagy forradalmat az amerikai mainstream vígjátékok piacára, de van benne némi frissesség és stílus. Újdonságot nem írtam, szinen a humor részével az a helyzet, hogy sokszor inkább a markomba dőltem, mert a főszereplők annyira ostobára vették a figurát, hogy az már fájdalmas volt. Mert bár bírom a favicceket, azt is elviselem, ha valaki esztelen, de amikor ennyire direkt és túltolt, akkor az már fárasztó... Ha egy igazán jó átverős thrillert akartok nézni, akkor inkább Michael Douglas főszereplésével a The Game (1997) c. klasszikust válasszátok. A Game Night összességében egy nézhető kis akció-komédia lett ismerős krimi háttérrel, kínos poénokkal és R-es vágással. 

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
04 Jun

FILMAJÁNLÓ - 2018w22

Közzétette biroph, 2018-06-04 20:00

A héten a hegyekben álló filmekből válogattam. Kíváncsi voltam a nem igazán dicsért újabb Lara Coft feldolgozásra, asszonypajtás kedvéért egy szoftosabb drámára és egy kevésbé fáradt napon lenyomtam egy dupla-kínai estét...  

Tomb Raider (2018) - Action, Adventure, Drama, Fantasy, Mystery, Thriller - Dir.: Roar Uthaug - IMDb: 6,6/10; My rating: 5/10
Ugyan elképesztő örökség vár rá, a fiatal Lara Croft (Alicia Vikander) mégis inkább biciklis futárként tengeti életét, mert azzal, hogy átvenné hét évvel ezelőtt eltűnt apja (Dominic West) vagyonát, hivatalosan is holttá nyilvánítaná az egyetlen embert, akit igazán szeretett. De mikor egy rejtélyes üzenetből kiderül, hogy apját merre látták utoljára, a lány felkerekedik, hogy a nyomára leljen... ► Tizenöt év elmúltával, egy 2013-as videójáték szintén újragondolt karakterét alapul véve éppen ezért egy sokkal emberibb, inkább naivan vakmerő, mint bátor és igencsak sebezhető (itt már tényleg csak a csodával határos, hogy Lara életben marad egy-egy zúzás után), ám ennek ellenére mégis erős és céltudatos formájában láthatjuk újra Lara Croftot a vásznon. Vikander jó választás, bár ez a 166 cm-es 53 kilos kislány számomra mégiscsak fura egy-egy akciójelenetben, amikor tucatnyi százkilós, kigyúrt kommandósokkal szemben már-már láthtatlanná váló Legolasként írtja az ellent a dzsungeli sűrűben... De ez a legkevesebb, Vikander tényleg mindent megtesz annak érdekében, hogy az utolsó csepp mélységet is kisajtolja elkeserítően gyéren megírt figurájából. A legnagyobb baj az unott közhelyekkel - ismétlem: UNOTT KÖZHELYEKKEL - teli forgatókönyv, az izgalom minimális foka, a teljes kiszámíthatóság és a markáns Indiana Jones utánérzés. A Tomb Raider nézhető film: szélsebesen rohan egyik szituációtól a másikig visszafogott CGI-jal, és jó hangeffektekkel, de tartalom tekintetében egy erősen felejthető darab... 

East Side Sushi (2014) - Drama - Dir.: Anthony Lucero - IMDb: 7,1/10; My rating: 6/10
Juana latin munkásnő és egyedülálló anya, aki Kelet-Oaklandban él. Az ételgyárban töltött évek alatt nagy kézügyességre tett szert: pontosan és gyorsan bármit felszeletel vagy felkockáz, amit csak adnak neki. Miután gyümölcsárusító kocsiban dolgozott, egy japán étterem konyháján lesz segéd. Ügyesen megtanulja a sushit elkészíteni. Szeretne sushi séf lenni, de nem lehet, mert nem megfelelő társadalmi osztályból származik, és nő. Ám Juana elszánt: senki sem állthatja meg, hogy elérje célját. ► Habkönnyű, közhelyekkel telitűzdelt kis filmecske, az "élet nehéz" és "mindig kergesd az álmaidat", "soha ne add fel" vonalon mozogva, mégis szerethető és szórakoztató, mert közben rámutat arra, hogy kultúrák egymás mellett élése nem egy utópisztikus képzelgés, csak a másik elfogadásán, a szimpla emberi hozzáálláson múlik. Egyszeri könnyed kikapcsolódásra ajánlott.

Yi ge ren de wu lin / Kung Fu Jungle (2014) - Action, Drama - Dir.: Teddy Chan - IMDb: 6,5/10; My rating: 6/10
Egy rendőrségi harcművészet-oktató baleset folytán egy ember halálát okozza, ezért rács mögé kerül. Ám amikor egy aljas gyilkos sorban öldösni kezdi a harcművészet mestereit, az oktató felajánlja a rendőrségnek a segítségét a szabadságáért cserébe. ► A Kung Fu gyilkos vagy Mestergyilkos címre is fordított kínai akciófilm története - ahogy a leírás is mutatja - nem túl bonyolult, és nem a csavaros sztorin esetleg a meglepetésen van a lényeg, hanem a harcművészeti akciókon. Donnie nem viszi túlzásba, bár bemutatkozásképp kioszt 17 embert a böriben, aztán inkább csak segít a nyomozásban egészen a végső csatáig, viszont Baoqiang Wang gyors és brutális párharcokkal kedveskedik a nézőknek változatos helyszíneken. A remekül megkoreografált jeleneteken túl a film különleges tiszteletadás a kung-fu filmek nagyjainak. Szinte minden epizódszerepben fel-feltűnik egy-egy nagyobb név a szakmában, amit a végén persze az avatatlan szemeknek külön-külön be is mutatnak. Az értékelnél elfogultságból egy kicsit felfelé kerekítettem, de a kun-fu rajongók még lehet, hogy szigorúnak is tartanak majd... 

Mei Gong he xing dong / Operation Mekong (2016) - Action, Adventure, Crime, Drama, History, Mystery, Thriller - Dir.: Dante Lam - IMDb: 6,7/10; My rating: 6/10
2011. október 5-én drogcsempészek megtámadtak két kínai szállítóhajót, a legénységet lemészárolták, a holttesteket a Mekong folyó vizébe dobták. Ez az esemény Kína, Laosz, Burma és Thaiföld közötti együttműködéshez vezetett a tettesek kézre kerítése érdekében, akik a drogkészítés Mekkájába, a legendás Arany Háromszögbe fészkelték be magukat. A hajtóvadászat végül sikerrel járt, a tetteseket és a vérengzés értelmi szerzőjét, Naw Khamot átadták a kínai hatóságoknak. Ezt az eseményt dolgozza fel az Operation Mekong... ► Egyszerre áldás és átok az Operation Mekongnak, hogy Dante Lam ült a rendezői székben. Áldás, hiszen Lam a kortárs hongkongi film egyik legkompetensebb rendezője, aki pontosan tudja, hogyan kell jól összerakni egy zsánerfilmet. Cselekményvezetése pörgős, nem untat sok felesleges részlettel, kellő arányérzékkel tudja nemcsak a feszültséget és az akciót, de még a film költségvetését is kezelni. Vagyis a látvány nincs széterőszakolva CGI animációval, a változatosan megkomponált akciók gerincét koherens kamera/vágómunka és kaszkadőrmutatványok alkotják. Viszont az Operation Mekongban jobb, ha még nagyítóval se keressük a Beast Stalker vagy a Stool Pigeon morális szürke zónában tévelygő, ellentmondásos karaktereit és az azokban lévő érzelmi komplexitást. Itt fekete-fehér figurák vívják harcukat, jó és rossz teljesen megkülönböztethető, a pozitív szereplők hősi halált halnak a nemzet becsülete érdekében. Az Operation Mekong végigülhető mozi, de azért messze az igazán jótól...

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
31 May

FILMAJÁNLÓ - 2018w21

Közzétette biropcs, 2018-05-31 20:00

Annyiszor megfogadtam már magamnak, hogy tartom magam a bevált szűrési elvhez és IMDb 6,8 alatt nem nézek semmit, kivéve vígjátékot/horrort, mert ott egy 6,0 feletti filmnél a röhögő/borzongó faktor melletti minimál tartalom is elég az élvezeti értékhez, így ott lehet kicsit engedni a szigorú limitből. A héten bepróbáltam még két új sorozatot, egy akciófilmet és egy misztikus-drámát is...  

Rick and Morty: Lawnmower Dog (2013) - Animation, Adventure, Comedy, Sci-Fi - Dir.: Pete Michels, John Rice - IMDb: 8,6/10; My rating: 7/10
Rick and Morty: Pilot (2013) - Animation, Adventure, Comedy, Sci-Fi - Dir.: Justin Roiland - IMDb: 8/10; My rating: 7/10
A sorozat egy korszellem által fojtogatott, butácska, nyámnyila és pánikra hajlamos középiskolás srác, valamint az „őrült tudós” sztereotípiát tántoríthatatlan részeg örömmel körülböfögő nagyapja kalandjai köré szerveződik. Ezek a kalandok pedig első blikkre elég meredeknek ígérkeznek. Üresjárat nélkül rohanunk végig az első epizódon, és magával ránt cicimarkoló tinifilm-elemeket, kínosságukban fergeteges családi szatírák forgácsait, nyakszirtzsibbasztó szürrealizmust, és a főcímben gyönyörűen megidézett koraszülött tudományos fantasztikum bájos naivitását. ► A Rick and Morty a vígjáték új szintje egy új generáció számára: űr-őrület, fekete komédia millió (ön)reflexív réteggé gyúrva. A Rick and Morty úgy viszonyul a Futuramához, ahogy a Family Guy A Simpson családhoz: az aranyos (és már eleve szatirikus) ötletet fekete komédiává torzítja. Akár szelídebb társa, a Rick and Morty is egy fantáziadús sci-fi univerzumban játszódik, és megtölti azt varázslatos, archaikus sci-fi toposzokkal (színes csápos lények, repülő csészealjak), népszerű tudományos elméletekkel (párhuzamos valóságok, időutazás), popkulturális utalásokkal (The Purge, nomeg szegény Plútó „bolygó” sorsa), és aztán rászabadïtja az egész mindenségre az őrületet. Mindebből elég jól látszik, kiknek szól a sorozat, így aki magára ismer, ne tétovázzon!

How to Get Away with Murder: Pilot (2014) - Crime, Drama, Mystery, Thriller - Dir.: Michael Offer - IMDb: 8,6/10; My rating: 8/10
Annalise Keating (Viola Davis) neves ügyvéd, a philadelphiai egyetem jogi karán professzori állásban is dolgozik. Itt kalapolja össze a kvázi gyakornokait, akiket a legtalpraesettebb tanulókból választ ki. Ehhez kapcsolódik a pilot első ügye, amelyben a tanulókat mindent, még a testüket is be kell vetniük ahhoz, hogy bizonyítékokat szerezzenek. ►Shoda Rhimes, a Botrány és a Grace klinika alkotójának legújabb sorozat úgy tűnik az 2014 number one újoncának címére tört, hiszen a sorozat anno 14,34 millió nézővel nyitott odakint, de ami még ennél is durvább, hogy nem csak megtartotta az őt felvezető Botrány nézőit, de még plusz 18 százalékot hozzá is tett ahhoz, pedig közel sem kapott olyan kampányt, mint mondjuk a FOX-on a Gotham. A sorozat sokban hasonlít a Botrányra, na meg úgy általában az a tipikus ABC-s sorozat, intrikával, megcsalással stb., amiben Viola Davis erősen uralja a sorozatot. A How to Get Away With Murder nem csak nézettségileg, de minőségileg is nagyon erősen nyitott, főleg ahhoz képest, hogy egyáltalán nem én vagyok Shonda Rhimes célközönsége, mégis várom a folytatást.

Den of Thieves (2018) - Action, Crime, Drama, Mystery, Thriller - Dir.: Christian Gudegast - IMDb: 7/10; My rating: 6/10
Los Angelesben, a bankrablások fővárosában a bűnözőknél csak a Nagy Nick (Gerard Butler) által vezetett rendőrségi elit akciócsoport tagjai, a "Regulátorok" könyörtelenebbek. Mikor Nick megtudja, hogy a hírhedt mestertolvaj, Merrimen élete legvakmerőbb rablására készül, zsarolással ráveszi a banda leggyengébb láncszemét, hogy legyen a rendőrség besúgója. Elindul a versenyfutás a dörzsölt bűnözők és a még dörzsöltebb "jelvényes gengszterek" között, és senki sem válogat az eszközökben. ► Habár az akciójeleneteken ez kevésbé látszik, a karakterábrázolás, illetve a jellemfejlődés mondhatni igen kezdetleges a filmben. Gudegast és alkotótársai ugyan tesznek rá néhány kísérletet, főleg a főszereplő "rossz" zsaru tekintetében, ám a szokásos klisék - lásd munkamánia, feszkólevezetés, házassági válság - felszínes megismétlésén kívül ez nem igazán sikerül nekik. A kemény zsaru és az elszánt bűnöző rivalizálása csupán néhány futó pillanatig válik hangsúlyossá, ami kevés ahhoz, hogy igazán szikrázzon körülöttük a levegő. Noha ennek ellenére alapvetően tökös film a Gengszerzsaruk, néha picit túlzásba viszik a keménykedést, illetve túl hosszúra nyúlnak a bősz fegyverropogással és sűrű káromkodásokkal kísért lövöldözések. A sötét humor időnként ugyan feldobja valamelyest a szürke narratívát, ezek között akadnak kevésbé működő, esetlen próbálkozások is. Az eredmény nem éppen olyan, mint a romanticizált, ám szinte végig lebilincselő és rendkívül erős karakterek küzdelméről szóló Szemtől szemben, de egyszeri mozizásnak azért megteszi. 

Thelma (2017) - Drama, Fantasy, Mystery, Romance, Thriller - Dir.: Joachim Trier - IMDb: 7,1/10; My rating: 8/10
Thelma egy keresztény családból származó lány, aki a vidéki otthonból kirepülve épp hogy megkezdi tanulmányait egy fővárosi egyetemen. Biológiát tanul, egyedül él egy albérletben, nehezen barátkozik – egy nap azonban váratlanul rohama lesz a könyvtárban, és ennek hatására megismerkedik egy lánnyal, Anjával. Jó barátok lesznek, és a burokban nevelkedett Thelma előtt kinyílik egy új világ, tele mindennel, ami keresztény értékekkel ellentétes: alkohollal, bulikkal, testiséggel. Ám a tiltott gyümölcs megkísértése újabb rohamokhoz vezet, és ezekbe mintha az egész világ beleremegne: madarak repülnek az ablakoknak, égők pislákolnak, és vészjóslóan siklik keresztül a pázsiton a bűnbe csaló kígyó… ►a film erőssége eme kétértelműségben, a transzcendentális olvasat folyamatos lebegtetésében rejlik. A szekurális és a szakrális értelmezés ráadásul nem válik el, nem kínál kétféle véget, mint egy ambivalens horrorfilmben, ahol a monstrumról nem eldönthető, hogy a természet törvényei szerint működik vagy afelett áll. Helyette egymást erősítik, hiszen a paradicsomból való kibocsájtás, aminek tulajdonképpeni feldolgozása a film, a legtökéletesebb felnőttéválás-allegória – az ártatlanság elvesztéséről, a szexuális ébredésről, a külvilág veszélyeitől mentes családi fészek elhagyásáról, és az önállósodásról. Külön forgatókönyvírói bravúr, hogy milyen finoman van ábrázolva ennek a merev, vallásos családi közegnek az elnyomó természete: az a csendes lelki terror, amelyet az apa alkalmaz lányán, sokáig összetéveszthető a szülői szeretettel. A Thelma egy hipnotikus, megbabonázó filmélmény: sötét, bizarr, zavarba ejtő, de rendkívül hiteles portréja az ártatlanság elvesztésének.

Dirty Grandpa (2016) - Comedy - Dir.: Dan Mazer - IMDb: 5,9/10; My rating: 4/10
Jason Kellyt (Zac Efron) egy hét választja el, hogy feleségül vegye főnöke irányításmániás lányát, és így végre társtulajdonossá váljon apósa ügyvédi irodájába, amivel megkezdődhet kiszámítható, tökéletesnek tűnő élete. Azonban ez a szépen megtervezett jövő egy csapásra veszélybe kerül, mikor Jason szabadszájú nagyapja, Dick (Robert De Niro) csőbe húzza a mit sem sejtő ifjú titánt. Dick a felesége halálát követő napon arra kéri unokáját utazzon el vele Daytonába, ahová a feleségével jártak el minden évben, és ahol éppen a Tavaszi Szünet nevű, vad partijairól híres fesztivál zajlik. ►A Last Vegas és a Szilveszter éjjel óta nem újdonság, hogy Robert De Niro némi pénzért kapható egy kis haknira, de azt nem gondoltam volna róla, hogy képes lemenni kutyába is. Az persze várható volt, hogy ha az Ali G, a Borat és a Brüno forgatókönyvírója, Dan Mazer ül a rendezői székben, egy gross out humorban tobzódó, politikailag még csak véletlenül sem korrekt komédia lesz a végeredmény. A szokásos buddy movie alaphelyzettel operáló film valószínűleg szándékosan építkezik közhelyes és kiszámítható fordulatokból, hiszen így a játékidő jórészében keményen durrogtathatja a lehető legbizarrabb obszcén humort. A forgatókönyvíró, John Phillips még arra is lusta volt, hogy az Efron által megformált szereplőhöz kapcsolódó, sejthető végkimenetelű szerelmi háromszöget normálisan megmotiválja, nem beszélve az egyébként is egydimenziós karakterábrázolásról. De Niro karrierje legmélyebb pontjára süllyedjt...

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
23 May

FILMAJÁNLÓ - 2018w20

Közzétette biropsze, 2018-05-23 11:56

Nagyon remek héten vagyok túl... bár filmekből már megint kevesebb fogyott, de olvasom Richard Dawkins zseniális könyvét, A legnagyobb mutatványt, 2009, aztán pénteken ott voltunk Ramin Djawadi: Game of Thrones Live koncertjén, ami szintén nagy élmény volt, majd a hosszú hétvégét jó széljárással, remek idővel egy balatoni vitorlázással zártuk! Na, de vissza a filmekhez: The Last Man on Earth második évada alapvetően csalódás volt, míg a 2. rész mozibemutatója előtt újráztam a Deadpool 2016-os örületét, illetve még a múlt héten utaltam rá, hogy eszembe jutott néhány idézet egy gyerekkorombeli vígjátékból, amire aztán Öcsém segítségével végül rá is leltem...  

The Last Man on Earth: Silent Night (2015) - Comedy, Drama - Dir.: Jason Woliner - IMDb: 8,5/10; My rating: 8/10
The Last Man on Earth: Fish in the Dish (2016) - Comedy, Drama - Dir.: Jared Hess - IMDb: 7,7/10; My rating: 6/10
The Last Man on Earth: Skidmark (2016) - Comedy, Drama - Dir.: Claire Scanlon - IMDb: 7,4/10; My rating: 6/10
The Last Man on Earth: Fourth Finger (2016) - Comedy, Drama - Dir.: Jason Woliner - IMDb: 7,5/10; My rating: 6/10
The Last Man on Earth: Falling Slowly (2016) - Comedy, Drama - Dir.: David Noel - IMDb: 7,7/10; My rating: 6/10
The Last Man on Earth: Smart and Stupid (2016) - Comedy, Drama - Dir.: Payman Benz - IMDb: 8,1/10; My rating: 7/10
The Last Man on Earth: 30 Years of Science Down the Tubes (2016) - Comedy, Drama - Dir.: John Solomon - IMDb: 8,4/10; My rating: 7/10
The Last Man on Earth: Is There Anybody Out There? (2015) - Comedy, Drama - Dir.: John Solomon - IMDb: 8,2/10; My rating: 7/10
The Last Man on Earth: The Boo (2015) - Comedy, Drama - Dir.: Jason Woliner - IMDb: 7,9/10; My rating: 6/10
The Last Man on Earth: Dead Man Walking (2015) - Comedy, Drama - Dir.: John Solomon - IMDb: 7,7/10; My rating: 6/10
The Last Man on Earth: C to the T (2015) - Comedy, Drama - Dir.: Matt Villines, Osmany Rodriguez - IMDb: 7,4/10; My rating: 5/10
The Last Man on Earth: Crickets (2015) - Comedy, Drama - Dir.: Jason Woliner - IMDb: 7,6/10; My rating: 6/10
The Last Man on Earth: A Real Live Wire (2015) - Comedy, Drama - Dir.: Jason Woliner - IMDb: 7,6/10; My rating: 7/10
The Last Man on Earth: Baby Steps (2015) - Comedy, Drama - Dir.: John Solomon - IMDb: 7,4/10; My rating: 6/10
The Last Man on Earth: No Bull (2015) - Comedy, Drama - Dir.: Payman Benz - IMDb: 7,7/10; My rating: 6/10
The Last Man on Earth: Secret Santa (2015) - Comedy, Drama - Dir.: Nicholas Jasenovec - IMDb: 8/10; My rating: 7/10
The Last Man on Earth: Pitch Black (2016) - Comedy, Drama - Dir.: John Solomon - IMDb: 8,2/10; My rating: 7/10
The Last Man on Earth: Valhalla (2016) - Comedy, Drama - Dir.: Payman Benz - IMDb: 7,3/10; My rating: 5/10
Phil Miller (Forte) egykoron egy átlagos srác volt, aki imádta a családját, de ki nem állhatta banki munkahelyét. Úgy tűnik, Phil egyedül maradt az egész bolygón, egyedül ő az emberiség utolsó reménye. Vajon rátalál valaha egy másik emberre? Túl nagy kérés lenne, hogy az illető nő legyen? ► Az első évad nagyjából fele, az első fele imádnivaló, persze Will Forte stílusát meg kell szokni, ja és Kristen Schaal-ét sem árt, de azért ez még az első évadban nem is esik túl nehezünkre. Aztán jött a második évad ebből a posztapokaliptikus szitkomból, ami egy olyan egyszemélyes komédia, amelynek lejtmenetéhez egyre több egysíkú karakter asszisztál. A sorozat sajnos az újabb és újabb karakterek megjelenése után sokat veszített zsenialitásából. A probléma nem ott van, hogy a cím nem állja meg a helyét, hanem hogy kiket és milyen módon hoz be a színre. Lehet, hogy túlzásnak hangzik, de minden egyes mellészereplőnek egyetlen külső és egyetlen belső tulajdonsága van. A csúnya és diliset, a szőke és cinikusat, a kövér és kedveset, az idős és kanosat, a fiatal és kanosat, illetve a sármos és ügyeset ezzel a mondattal be is mutattam... Azért nem temetem még a sorozatot, mert a készítőknek volt azért egy-két jobb húzása ebben az évadban is, de az epizódok dinamikája nagyon sokat romlott. Én még kitartok, mert kaptunk a záróepizódban egy cliffhangert is, de visszafogott várakozással állok majd neki a következő évadnak.

Kwagga Strikes Back (1990) - Comedy - Dir.: David Lister - IMDb: 6,6/10; My rating: 7/10
Néhány korrupt és pénzéhes katonatiszt aljas módon ellopja a bennszülöttek nyájait, ami a megélhetésüket jelenti. A helyszínen állomásozó csinos szőke békefenntartó megpróbálja visszaterelni a nyájat a határon túlra, ám túszul ejtik. A bennszülöttek minden lében kanál kis lótifutija, Vimba azonnal Kwaggához szalad segítségért és bár Kwaggának komoly veszélyben van a farmja és az üzlete, ami a bátyja tulajdonába kerül, ha nem tesz valamit azonnal, a nő segítségére siet. Hamarosan a nyugodt vidék háborús övezetté válik. ► A múlt héten ezt a vígjátékot akartam eredetileg újrázni, de az "Ők is a fejükre estek" cím nem volt a fejemben, így a fantáziátlan címfordításoknak hála megnéztem az Istenek a fejükre estek két részét is. :) Persze nem bántam meg, de a dél-afrikai vígjáték gyerekkorom egyik nagy kedvence volt. Ma már más szemmel nézem, persze elérzékenyültem így is, de még mindig széles mosolyra késztet az ENSZ kötelékében Afrika mélyére kivezényelt dilettáns békefenntartók találkozása a valósággal, ami ugyan paródia, de nagy eséllyel nem áll túl távol az igazságtól. Egy kis vidámság a hétvégére. Nem mély, de ütős... Línószalv? Van magának LÍNÓSZALV?? :D

Deadpool (2016) - Action, Adventure, Comedy, Sci-Fi - Dir.: Tim Miller - IMDb: 8/10; My rating: 8/10
Wade Wilson (Ryan Reynolds) épp megtalálja hozzá hasonlóan éleseszű és perverz szerelmét (Morena Baccarin), amikor halálos rákot diagnosztizálnak nála. A megmenekülés reményében önkéntesnek vállakozik egy szervezet által felajánlott programra, ahol olyan mutagéneket adnak be, amelytől öngyógyító képességekre tesz szert, ezáltal gyakorlatilag elpusztíthatlanná válik. ► Deadpool alapvetően szuperhős-karikatúraként alakult ki (ahogy a figura egyik alkotója, Rob Liefeld megjegyezte egy barátjának: „az én Pókemberemnek kardjai is vannak”), amellyel végre igazán felnőttkorba érkezett a szuperhősfilmek műfaja, és most nem arra gondolok, hogy sötét, kilátástalan, netán iszonyú drámai lenne a legutóbbi Marvel-istállóbeli film, sőt: végre a műfaj hajlandó nevetni magán. Folyamatosak az (ön)ironizáló kiszólások, de még a szintén Reynolds játszotta Zöld Lámpás is megkapja a magáét. De a karikírozottak sorába elférnek még a hollywoodi producerek, más szuperhősök Marveltől a DC-ig. Reynolds pedig talán nem egy nagy színész, de ezt a szerepet mintha ráírták volna (azahogy tulajdonképpen rá is írták): nagy könnyedséggel és élvezettel lubickol piros latexben. Ezzel megszületett az első ténylegesen csakis nagykorúak által megnézhető „hős” kalandjait taglaló tényleg vicces popcornmozi, ami új löketet adhat az amúgy is lendületben lévő, de még formálódó műfajnak.

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
16 May

FILMAJÁNLÓ - 2018w19

Közzétette biropsze, 2018-05-16 20:00

Május második hetében kicsit többet olvastam (Richard Dawkins: Az önző gén, 2005; Brendel Mátyás: Miért vagyok ateista?, 2016), de azért bevégeztük pornóipar felvirágzásáról szóló sorozatot, majd egy sokáig halogatott Marvel volt soron és "véletlenül" újráztam egy gyerekkori kedvencet is...  

The Gods Must Be Crazy (1980) - Comedy - Dir.: Jamie Uys - IMDb: 7.3/10; My rating: 8/10
Xixo és társai, a busmanok évezredek óta Afrika eldugott szavannáit lakják, őseikhez hasonlóan békében és harmóniában élnek egymással, távol minden civilizációtól. Ám egy napon egy felettük elhaladó repülőgépből kidobnak egy Coca-Colás üveget, amely megzavarja törzse életét, és onnantól kezdve élete célja elvinni az átkozott üveget "a világ végére", egy felhőktől övezett fennsíkra, hogy megszabaduljanak az üvegtől származó rontástól. ► Jamie Uys filmje nemcsak a szinte ősközösségi körülmények között élő busmanok (szó szerint "bozótemberek") lelki tisztaságáról szólt, hanem civilizációtól megfertőzött társaikról, az afrikai operettpuccsokról, és az újgyarmatosítókról egyaránt. A filmben szállóigévé vált, hogy a "fehér ember" a busman nyelvben azt jelenti: "hülye". A világhírű groteszk gyerekkorom egyik kedvence volt, és bár nem ezt a filmet kerestem - hála a fantáziátlan hazai címfordításoknak - mégis ráakadtam, és örömmel néztem újra, mosolyogtam végig a nagyon is tanulságos történetet!

The Deuce: My Name Is Ruby (2017) - Drama - Dir.: Michelle MacLaren - IMDb: 8.6/10; My rating: 8/10
The Deuce: Au Reservoir (2017) - Drama - Dir.: James Franco - IMDb: 8.7/10; My rating: 9/10
A Deuce az 1970-es évek elején játszódik New Yorkban, és a pornóipar kialakulását mutatja be prostituáltakon, rendőrökön, striciken, maffiózókon, bohém fiatalokon és félig illegális szexboltokon keresztül kifejezetten a 7-es és 8-as sugárút között található 42. utca közvetlen közelében. Ennek a szakasznak volt a gúnyneve a The Deuce (nagyjából A Rosseb). ► Az utolsó két részt, meg talán az előtte néhányat is kicsit lassúbbnak éreztem a kelleténél, bár egyáltalán nem mondhatom, hogy unatkoztam volna rajta. Csak valamiféle teleregényes eseményfolyam érzésem lett amikor érezhetően minden karakter történetét így vagy úgy, de le akarták zárni az évad végére. A sorozatról az előző hetekben megírt pozitív véleményem jottányit sem változott a 8. rész végére sem, csak ajánlani tudom mindenkinek! 

Spider-Man: Homecoming (2017) - Action, Adventure, Sci-Fi - Dir.: Jon Watts - IMDb: 7.5/10; My rating: 7/10
Peter Parker izgatottan tér haza, miután megküzdött Amerika kapitánnyal és embereivel. Fantasztikus érzés volt számára, hogy ilyen arcokkal lóghatott együtt, és látja, hogy bizony nagy feladatok is várhatnak rá, beléphet a Bosszúállók közé, harcolhat szörnyekkel, űrlényekkel, megmentheti a világot, lepacsizhat Hulk-kal, tehát minden eljött számára, amire mindig is várt. A baj csupán az, hogy még csak 14 éves, ott a suli, a vizsgák, a tanulás, a haverok, a barátok, az ellenfelek, a pubertás, pályaválasztás, hobbik, és persze a csajok. De Peter az iskolában maximum egy kis okostojás, és azt, hogy ő a Csodálatos Pókember, senkinek sem mesélheti el... ► Megint egy reboot... bosszankodtam rajta, mikor először meghallottam, hogy Toby Maguire és Andrew Garfield után most egy újabb szereplő húzhatja magára a pókjelmezt. Újabb "bőr", újabb próbálkozás, nem lesz ez így jó... De ha nem is lett kiemelkedően jó, azért nem volt ez egyáltalán rossz sem. Halvány remény, hogy ha a szereplő esetleg újra cserélődik is, de a Marvel legalább megtalálta a jó irányt a karakter formálásában és helyét az univerzumban. Kicsit olyan a Pókember: Hazatérés, mintha a Kick/Ass PG -13-as verzióját néznék: adott egy kicsit lúzer, esetlen kamasz fiú, akinek minden vágya, hogy igazi szuperhős legyen, pedig még bunyózni se tud. Hőstettei kimerülnek a biciklitolvajok lefülelésében és idős nénik útbaigazításában. Görcsösen ragaszkodik pókjelmezéhez, de idővel rá kell jönnie, hogy nem a ruha teszi az embert, és szuperképességek nélkül is lehet valaki hős. A Spider-man: Homecoming nagyon jól indít, és ezt a színvonalat sikerül majdnem végig fenntartania. Az egész filmet átjárja egyfajta kellemes nosztalgikus hangulat, mivel olyan mintha egy 90-es években készült tinivígjátékot néznénk, csak ebben vannak szuperhősök és szupergonoszok is. A film humora egészen jó, amihez azért kellett Tony Stark és Happy Hogan segítsége is. Tom Holland szerintem bevált, részemről maradhat...   

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
07 May

FILMAJÁNLÓ - 2018w18

Közzétette biroph, 2018-05-07 20:00

Május első hetében folytattuk az amerikai pornóipar felvirágzásáról szóló sorozatot, majd pótoltam két régi elmaradásomat 2013-ból és újráztam egy 2014-es Marvel-t...  

The Deuce: I See Money (2017) - Drama - Dir.: Alex Hall - IMDb: 8/10; My rating: 8/10
The Deuce: What Kind of Bad? (2017) - Drama - Dir.: Uta Briesewitz - IMDb: 8.2/10; My rating: 8/10
The Deuce: Why Me? (2017) - Drama - Dir.: Roxann Dawson - IMDb: 8.2/10; My rating: 7/10
The Deuce: The Principle Is All (2017) - Drama - Dir.: James Franco - IMDb: 8.2/10; My rating: 8/10
The Deuce: Show and Prove (2017) - Drama - Dir.: Ernest R. Dickerson - IMDb: 8/10; My rating: 8/10
A Deuce az 1970-es évek elején játszódik New Yorkban, és a pornóipar kialakulását mutatja be prostituáltakon, rendőrökön, striciken, maffiózókon, bohém fiatalokon és félig illegális szexboltokon keresztül kifejezetten a 7-es és 8-as sugárút között található 42. utca közvetlen közelében. Ennek a szakasznak volt a gúnyneve a The Deuce (nagyjából A Rosseb). ►Az utcák a Deuce-ban nem fülledtek, hanem mocskosak, bűzlenek a bűntől, és pont annyira kilátástalan mindenkinek a helyzete, mint azt megszoktuk a Treme-ben vagy a Drótban. És ebben zseniális ismét az HBO, hogy egy ilyen, látszólag nem túl komplikált témát (a pornóipar kialakulása) látszólag egyszerű emberek nyomorult sorsán mutatja be olyan hitelességgel, mintha csak egy nagyon karakteres szereplőkkel készült dokumentumfilm lenne. A Deuce egyszerre remek korkörkép a '70-es évek Manhattanjéről, sokkolóan részletes bemutatása a nők kihasználásának és a férfiak sovinizmusának, miközben egy pillanatig sem mutat morális felsőbbrendűséget a szereplői felett. Itt mindenki 100 százalékot nyújt, a színészek többsége rég a komfortzónáján túl játssza a szerepét, a mellékszereplők mind markáns egyéniséget, a képi világ korhű, a zene szinte minden esetben bomba... a második évad berendelése azt mutatja, hogy az utolsó két részen sem ronthattak sokat a készítők! A héten meglátom...

Enemy (2013) - Mystery, Thriller - Dir.: Denis Villeneuve - IMDb: 6.9/10; My rating: 7/10
Adam Bell (Jake Gyllenhaal) egy zaklatott történelemprofesszor, akit jóformán semmi sem érdekel, még csodaszép barátnője (Melanie Laurent) sem. Egy szép napon kollégája ajánlására megnéz egy filmet, amelyben felfigyel egy férfire, aki az ő kiköpött mása. Adam nyomozni kezd, majd nem sokkal később meg is találja alteregóját, Anthony Clairt, ám kettejük találkozása nem várt következményekkel jár. ► Az Enemy egy pszichológiai thriller, ami akkor a leghatásosabb, ha minden részletét magad fedezed fel, ismered meg lassan a szereplőket, és rakod össze a kirakós darabjait. A rendező nem ad semmit a szádba. Nézed a filmet, gondolkodsz rajta, hogy mi történhet, aztán egyszer csak vége van az egésznek, mindenféle magyarázat és lezárás nélkül, te pedig csak meredsz előre, csendben bámulva a stáblistát. Próbálod megérteni, hogy mi volt ez az egész, mi lett a főszereplővel, kutakodsz, utána olvasol mások véleményeinek, és felállítasz egy elméletet, ami szerinted igaz lehet... A történet legalább annyira párkapcsolati-, mint egzisztencialista dráma, amely önmagunk megismerésével, a felelősségvállalástól való félelemmel és a múlt feldolgozásával is foglalkozik, mindezt egy szövevényes kirakósba bújtatva. Aki látott már Dennis Villeneuve filmet - nem, a Prisoners nem jó példa -, vagy inkább Lynch, Cronenberg, Refn bármelyik alkotását, akkor tudják, hogy hová tegyék ezt a filmet is, és nem fognak anyázva söröspoharat a vászon felé lóbálni az utolsó jelenet után. Nem mindig ilyenre vágyom, de ezért nem unom meg a filmeket soha... 

Gangster Squad (2013) - Action, Crime, Drama, Thriller - Dir.: Ruben Fleischer - IMDb: 6.7/10; My rating: 6/10
Los Angeles, 1949. Egy zsidó bokszolóból lett gengszter (Penn) a markában tartja az egész várost, bíróstól, rendőröstől. Mindenki retteg, vádat emelni nem lehet, tanúskodásért halál jár. De van egy kemény rendőr, akin nem fog a megfélemlítés, hiszen neki a becsület és a tisztesség mindennél többet ér, még a saját maga és várandós felesége életénél is. Aztán úgy dönt, hogy átlépi a törvényes határokat, hogy végre leszámoljon a várost fenyegető Gonosszal. ► Ugye, hogy milyen eredeti? A film első fele nagyban emlékeztet Nolan első Batman-filmjére, csak az a baj, hogy kifelejtették ebből a közegből Batmant, aki az egész történetet képes – a maga valószerű valószerűtlenségével – egy metaforikus mesévé emelni, és a film azáltal tud a félelemről értekezni, anélkül, hogy ezt a képünkbe kéne nyomnia. Itt viszont, bár irtó nagy szavakkal kezdődik és végződik a film, mindenféle intellektuális katarzis elkerül minket. A karakterek vázlatosak, idegesítően klisések. A film sajnos képileg sem erős. Az egyetlen, aki ténylegesen kilóg a körből, az Gosling. Néhol azt látni, hogy kapott egy remek öltöztetőt, aki imádta mindenféle öltönyökbe belepakolni és különböző kalapokat húzni a fejébe, de azt is, hogy ő sem vette teljesen komolyan a dolgokat. A film másik erős része az akciójelenetek, amik talán elsősorban egy remek hangmérnöknek köszönhetik hatásukat. Kétkezi bunyónál ropognak a csontok és az állkapcsok, a fegyverek fülsértően, de hatásosan szedik szét a berendezést a szereplők körül. És ezzel meg is mentik valamelyest a filmet, legalábbis nézhetővé, néhol kifejezetten szórakoztatóvá emelik, ha emlékezetessé nem is. 

Guardians of the Galaxy (2014) - Action, Adventure, Sci-Fi - Dir.: James Gunn - IMDb: 8.1/10; My rating: 7/10
1988-ban indulunk, a kis Peter Quill édesanyja éppen távozik az élők sorából, amikor is a srácot űrkalózok elrabolják, és elviszik egy picit odébb a Földről. Amikor is felnő, Yondu, a mentora számára ellop egy titokzatos gömböt. Eddig rendben is lenne az egyszerű fosztogató élete, azonban a nagy és csúnya és gonosz Ronan is szeretné megszerezni ezt a titokzatos valamit, nem is beszélve a galaxis mindenféle kereskedőiről. Star-Lord, vagyis Peter éppen ezért elég sok ember / zöld emberforma / mosómedve / alacsony szókinccsel megáldott fa célpontjává válik. Amikor aztán börtönbe kerül, kénytelen szövetséget kötni velük, hogy hamarosan már az egész galaxis megmentéséért kelljen harcolniuk. ► Három évvel ezelőtt mindenkit meglepett, hogy még a Marvel-képregényekben is marginális szupercsapatnak számító A galaxis őrzői filmes adaptálása nem csak simán jól sikerült, de konkrétan óriási kasszasiker és popkulturális kiindulópont lett. A Marvel-filmek persze sematikusak ugyan, de újra meg újra olyan kockázatot vállalnak, melyet egyik más stúdió sem mert korábban (most meg hanyatt-homlok próbálják lemásolni a képregényfilmes ház receptjét): ekkora méretben, ilyen formátumban nem bejáratott rendezőkkel, leírt vagy tök ismeretlen színészek főszereplésével, másodvonalbeli hősökkel nagyon nagyot - több évre, évtizedre kiterjedő történésfolyamban, több tucatnyi, egymással összefüggő filmekben - álmodva. Itt nincs sok felhánytorgatnivaló, és sokkal, de sokkal jobban stimmel az egész univerzum, mint pl. a Star Wars esetében, amit a készítőknek az utolsó résszel sikerült inkonzisztens óvodás dedóvá degradálniuk. Visszatérve... két nagyon fontos alkotóeleme van még a Galaxis őrzőinek, ami miatt kiemelkedik mégis az sci-fi akciómozik felhozatalából. Az egyik a zene: a kellemes kis 70-es, 80-as évekbeli soundtrack, ami különösen nagyon tud ütni. A másik a humor. Ok, eddig is kaptunk viccelődéseket a Marvel filmekben, néhány Tony Stark poénon egész jól lehet vigyorogni, itt viszont - jó értelemben véve - többször fullba tolják a kretént. Rengeteg apró utalás, kőkemény beszólások, idióta poénok úgy, hogy egyáltalán nem válik erőltetetté – ritka az ilyen. Az alakítások is rendben... Chris - sokkal jobb Han Solo lett volna - Pratt erre a szerepre született. Összességében egy igazi nyári blockbuster, kellemes csalódással.

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
02 May

FILMAJÁNLÓ - 2018w17

Közzétette biropsze, 2018-05-02 20:00

Április utolsó hete a pótlások ideje volt két kínai akció-drámával, egy Robert Redford-os börtönakcióval, egy Oscar-jelölt felnőtt animációval, egy friss, horror beütésű fantasy-val és még két sorozatepizóddal...  

Shi Fu (2015) - Action, Drama - Dir.: Haofeng Xu - IMDb: 7.1/10; My rating: 7/10
Az 1930-as évek Kínájában járunk, történetünk főhőse Chen (Liao Fan), a wing chun harcművészeti stílus utolsó élő gyakorlója Tianjinbe érkezik, ahol feltett szándéka, hogy saját iskolát alapítson. Célját viszont erősen akadályozza, hogy se hírneve, se tanítványa nincs, az iskola megnyitását pedig rendkívül szigorú szabályokhoz köti a város harcművészetei közössége és annak vasakaratú vezetője, Madame Zou (Jiang Wenli). A feltétel: le kell győznie a nyolc iskola képviselőit, ezzel elnyervén a jogot, hogy otthont teremtsen saját stílusának.  ►Xu Haofeng filmje nem az a hagyományos értelemben vett, és nem is a hollywoodi mintára készülő jó-rossz párharcra épülő akciófilm. Minden képkockából árad a 30-as évek Kínájának hangulata, ahol egyszerre találkozik a tradíció a fokozatosan betörő modernitással. Az akciók pazarul koreografált és fényképezett szekvenciák, de sokkal földhözragadtabbak, nyersebbek és ösztönösebbek, mint várnánk. Nincsenek hétméteres ugrások, pörgések, csak a másik mozdulatainak hárítása és a tudatosan megtervezett előretámadás. A főszereplő Chen csak eleinte tűnik pl. egy elegáns modorú, megfontolt és karizmatikus nagymesternek, a cselekmény előrehaladtával kiderül, hogy egy nagy tudású, ugyanakkor végtelenül önző, törtető antihős, aki képes bárkit és bármit feláldozni ambíciói érdekében. Az antagonista is inkább egy keménykezű, de igazságos vezető, aki csak a város harcművészeti iskolái közötti status quo-t próbálja fenntartani. Az unortodox jellemábrázolásához unortodox rendezés is párosul. Haofeng nemcsak a dialógusokra fektet nagy hangsúlyt, de előszeretettel ugrál térben és időben is, hónapok, akár évek telnek el, amiket nagyrészt csak képileg érzékeltet a film. Wong Kar-wai-i történetvezetés nem teszi könnyen befogadhatóvá a The Final Mastert, de nem kell tőle megijedni. A közel 2 órás filmen lehetett volna rövidíteni, de még így is egy nagyon élvezhető darab, egy kis Kína...  

Yip Man 3 (2015) - Action, Biography, Drama, History - Dir.: Wilson Yip - IMDb: 7.1/10; My rating: 7/10
1959-et írunk. A korábbi megpróbáltatások után Ip Man (Donnie Yen) feleségével és fiával békében él Hong Kong-ban. A nyugalmas évek azonban véget érnek, amikor feleségénél súlyos betegséget diagnosztizálnak, egy bűnszervezet kiszemeli magának azt az épületet ahova Ip Man fia is jár és főhősünknek bizonyítania kell, hogy továbbra is méltó a Wing Chung Nagymestere címre. ► A harmadik történetben mintha egy-két „apró” részletről megfeledkeztek volna az alkotók, de ha a történelmi hűséget nem kérjük számon a franchise-tól, akkor ezeket is letudjuk egy gyors vállrándítással. Az előző filmeken kevésbé érződött, még ha esetleg úgy is volt, hogy izzadni kellett volna a történetszálak összefűzésén, vagy pl. Mike Tyson karakterének beleerőltetésén. Ezt utóbbi teljesen feleslegesnek is tűnt, hogy boksz és kung-fu már ebben a trilógiában is megmutatta mit tud egymás ellen. Az Ip Man 3 egészen nagyszerű, amikor a legendás nagymester megmutatja tudását, a dráma és a cselekmény maradéka éppen csak elmegy... Sokan, köztük én is nagyon vártam a második rész végi zárásnak megfelelően a híres tanítvány színre lépését, de erre megint csak a következő részben lehet csak számítani. Imádtam az első részeket, nagy hatással voltak arra, hogy elkezdtem a wing-tsun kung-fut, de látva ezt a harmadik részt, a 4. scriptjének mindenképpen erősebbnek kell lennie, hogy ne csak Bruce Lee vigye a moziba a rajongókat!

The Last Castle (2001) - Action, Drama, Thriller - Dir.: Rod Lurie - IMDb: 6.9/10; My rating: 6/10
Az Erőd az utolsó állomás a három csillagos Irwin tábornok lenyűgöző katonai pályáján. Hadbíróság elé állították, megfosztották rangjától, és az ítélet a legjobban őrzött katonai börtön bevehetetlen falai közé száműzte a dicső múltú hadfit. Még az Erőd vasfegyelmet követelő igazgatója, Winter ezredes is tisztelettel viszonyul a legendás tábornokhoz. Ám ez a tisztelet csakhamar sértődöttséggé, majd nyílt rosszindulattá válik, amikor Irwin következetesen szembeszáll az igazgató embertelen, nem ritkán halálos áldozatokat is követelő módszereivel. ► A filmet nyugodtan lehet a hetem járulékos veszteségének is számítani. Eleve nem egy túl jó csillagzat alatt született a darab. A film premierjére 2001 októberében került sor, és mivel az utómunkálatok egy része pedig augusztusban, illetve szeptemberben folyt, így keresztezték az Egyesült Államok történelmének egyik legsötétebb napját, szeptember 11-ét. Azonban nem csak ez a nehezítő körülmény volt azt, ami miatt a nyolcvanmillió dolláros gyártási költség harmada sem térült meg, hanem mert a film maga sem nagyon tud kiemelkedni a középszerű alkotások közül. Hiába a két remek főszereplő, Robert Redford és James Gandolfini, a történetvezetés és az akciók - mind kivitelezésükben, mind hitelességükben - alulmúlták a várakozásaimat.

Anomalisa (2015) - Animation, Comedy, Drama, Romance - Dir.: Charlie Kaufman, Duke Johnson - IMDb: 7.3/10; My rating: 7/10
Michael Stone mintaférj és családapa, valamint egy sikeres kézikönyv megbecsült szerzője. Ő azonban egyáltalán nem elégedett a helyzetével, az egyhangú és rutinszerű élete nyomasztja. Egyik nap Cincinattibe megy üzleti útra, ahol az ügyfélszolgálatosoknak rendezett konferencián kell előadást tartania. A szállodában találkozik a fiatal, egyedülálló Lisával, aki pékáru üzletkötőként dolgozik. Lisa felajánlja, hogy megmutatja neki, hogyan törhet ki a reménytelennek tűnő helyzetéből. ►A történet legfontosabb helyszíne a Fregoli Hotel, itt száll meg Michael és itt találkozik a címadó Lisával is. A hotel neve egy ismert pszichés betegségre utal, a Fregoli-szindrómára, amely során a beteg azt hiszi, hogy rokonait, ismerőseit egyetlen, folyamatosan átváltozó személy helyettesíti. Áttételesen ez hang formájában jelenik meg az animációban, ugyanis Lisát kivéve mindenkinek ugyanaz a férfihangja van. Ebben a hotelben találkozik Lisával, akinek gyönyörű női hangja van. Ami ezután következik, az megfoghatatlan: Lisa és Michael között elkezd szövődni egy nagyon érzékeny kapcsolat, aminek az eredménye egy olyan esetlen és valódi szeretkezés, amilyent talán még élőszereplős filmben sem láthattunk soha. Mélyen emberi történet az Anomalisa, amelyben a fájdalom, a szomorúság, a magány, a boldogság, az esetlenség és értelmetlenség érzéseit egyszerre tapasztalhatjuk meg, és mégsem érezzük túlzásnak, hanem sokkal inkább valószerűnek.

The Deuce: Pilot (2017) - Drama - Dir.: Michelle MacLaren - IMDb: 8.3/10; My rating: 8/10
Talán korai kijelenteni, hogy a The Deuce mestermű, de azt nem, hogy a Drót szülőatyja megint hatalmasat alkotott. A pornó a nagyvilág szappanoperája. Egy megvetett valami, amit „senki sem néz”, mégis milliárdos üzletág. Egy biznisz önálló bürokráciával, fejesekkel és szürke eminenciásokkal, legendákkal és hullócsillagokkal, egy évtizedek alatt kiépült rendszer milliónyi kapcsolati hálójával. A Drót óta tudjuk, David Simont és alkotótársát, George Pelecanost pontosan ezek a rendszerek érdeklik. Legyen szó rendőrökről, politikusokról, romos utcák zenészeiről vagy hajléktalanokról, őket mindig ez érdekelte, ez lett a művészetük alapja: aprólékosan feltérképezni ezeket, megmutatni a miérteket és a hogyanokat, mindent ami ezeket a kisebb-nagyobb közösségeket működteti. A Fülledt utcák története a hetvenes évek legelején kezdődik, New York egy pornómozikkal, ócska motelekkel és kocsmákkal zsúfolt szegletében, amelyet stricik és prostik, szerencsejátékosok és bukmékerek népesítenek be, no meg azok, akiknek csak néhány dollárjuk van a feledésre vagy a boldogságra. Ez a kiindulópont, ahonnan majd virágzásnak indul a pornóipar, de az odavezető út még nagyon hosszú... ► A filmet nem az ismertebb nevek viszik, de meglepően jó választásnak tűnik James Franco és Maggie Gyllenhaal a főbb szerepekre. Nem kevesebb, mint 20(!) olyan karakter van, aki a nyolcból legalább hét részben játszik, azaz lényegében az egész évadban végigkövethetjük a sztoriját. A hetvenes évekbeli utca tényleg szinte lélegzik a képernyőn, a zenék, a ruhák, a mondatok és az arcok mind-mind a helyükön vannak. Ha érdekel, hogyan született meg a pornóipar, ha szeretnél elmerülni néhány New York-i utca életében, vagy csak simán néznél egy jó sorozatot, akkor a Fülledt utcákkal nem fogsz mellé.

Black Mirror: White Christmas (2014) - Drama, Sci-Fi, Thriller - Dir.: Carl Tibbetts - IMDb: 9.2/10; My rating: 7/10
A Fekete tükör brit antológia sorozat második évadának bónusz epizódja. ► A rész remek belépő azok számára, akik még csak most szeretnének megismerkedni a sorozattal. Ami miatt egészen lebilincselő és székbeszögező a Black Mirror világa, hogy éppen hogy csak meghintik sci-fivel a rendkívül emberi történeteket, technológiai vonala pedig abból építkezik, amit már ma is jól ismerünk és tapasztalhatunk, és éppen csak egy akkora apró lépést tesz előre, hogy hihető és elborzasztó jövőképet tárhasson elénk, így nem nehéz kitalálni, hogy mik tartják össze egy audiovizuális novelláskötetté az epizódokat: maga a sorozat címe, a fekete tükörként arcunkba bámuló kijelzők. És bár ebben az epizódban is számomra rengeteg megválaszolatlan és nem gyakran logikátlan részlet van, valahogy most is magával ragadott a három apró, végül összefüggő történetével...  

Wildling (2018) - Fantasy - Dir.: Fritz Böhm - IMDb: 5.7/10; My rating: 6/10
Anna (Bel Powley) egészen babakorától egy ház elzárt pincéjében nevelkedik, „apja” (Brad Dourif) gondoskodó felügyelete mellett. Az apa szerint a kislányt védelmezni kell egy sötét és gonosz vadállattól, amely gyermekeket eszik. Emiatt nem mehet sehová Anna a szobájából. Azonban miután eléri a tinédzserkort és nővé érik, „apja” orvosi szerekkel igyekszik késleltetni Anna felnőtté válását, azonban ebbe belefáradván öngyilkosságot kísérel meg. Az apa végül kórházba, míg Anna a helyi seriff, Ellen Cooper (Liv Tyler) és öccse Ray házába kerül... ► Fritz Böhm rendező alacsony költségvetésből készített misztikus horror-thrillere nem a magas IMDb pontszám miatt keltette fel az érdeklődésem, hanem az izgalmas filmet ígérő trailer mellett Liv Tyler és Brad Dourif szereplése, meg persze az a néhány, nem túl lehúzó kritika, amibe addig belefutottam. Persze szeretem, ha a logikai levezetés is sitmmel minden esetben, de az információhiány most nem volt annyira zavaró, hogy az élvezetet ronthatta volna, így szerintem sikerül kellemesen fogyaszthatóvá tenni ezt a filléres mozit. Egy estés szórakozás, ami több helyen mélyebb jelentéssel és megmagyarázatlan kérdésekkel szembesíti a nézőket, de nem zavaró vagy unalmas arányban, éppen csak annyira, hogy a filmélmény és a gondolatmenetünk ne károsodjon.

***
Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
23 Apr

FILMAJÁNLÓ - 2018w16

Közzétette biroph, 2018-04-23 20:00

Április harmadik hete is alapvetően sorozatnézéssel telt. Berántott minket a téma, bár a Black Mirror egyes epizódjai eléggé erősen szórnak. A hétvégén pedig a baráti társasággal, látatlanban, bevállaltuk a tavalyi év egyik Oscar-jelöltjét... 

The Greatest Showman (2017) - Biography, Drama, Musical - Dir.: Michael Gracey - IMDb: 7.8/10; My rating: 8/10
P.T. Barnum szegény család sarja, aki az 1800-as évek Amerikájában pont egy tehetős háttérrel rendelkező hölgybe szeret bele. Ettől fogva életében nem csak a mindennapok átvészelése, de a lehető legideálisabb körülmények megteremtése is létfontosságú szerepet kap, hogy családja semmiből se szenvedhessen hiányt. Barnum mindent feltesz hát, hogy olyan szórakozást nyújtson a leendő közönségnek, mint azelőtt még soha senki. Összeverbuvál néhány meghökkentő fizikai attribútummal bíró személyt, hogy velük hódítsa meg a világot, annak legelső cirkuszában. ► Lehet, hogy P.T. Barnum nem volt a legnagyobb showman, de az biztos, hogy ő annak adta el magát. A róla készült film is ilyen: nem a legjobb, mégis úgy tesz mintha. P. T. Barnum hihetetlen dörzsölt játékos volt, és rövid időn belül gyakorlatilag feltalálta a showbizniszt, és a cirkuszok mai formáját. A sors fintora, hogy az általa alapított cirkusz, amely valaha a világ legnagyobbika volt, éppen egy évvel ezelőtt, 146 évnyi fennállás után zárt be. P.T. Barnum története tehát több szempontból is kosztümös, színes zenés feldolgozás után kiáltott... ami tényleg remekbe szabott, de a pazar látvány és hangzás közepette - Dolby Atmosban tényleg frenetikus - két dolgot nagyon hiányoltam belőle: az egyedi történetet és a cirkuszi attrakciónak a bemutatását. A történet folyama, a jelenetek mindegyike - kivétel nélkül - teljesen kiszámítható (a szülői, családi, üzleti és egyéb magánéleti konfliktusok), a jelentősebb fordulópontok elnagyoltak (a hitelfedezet megszerzése stb.), persze sok esetben a való élet is épp ennyire sablonos... A legnagyobb problémám viszont tényleg az, hogy a különös-különleges emberek színpadon/porondon való "körbejárkálásából" hogyan is nőtte ki magát egy cirkuszi előadás. Bemutatnak ugyan néhány akrobatikusnak tűnő lengedezést, de valójában nem látunk semmi többet egy-egy jól megkoreografált rövid táncnál. De hogy a soknak tűnő negatívum mellett azért meg is indokoljam, hogy mire adtam azért azt a nyolcast... Nem volt hibamentes a CGI állatsereg sem, de a látványvilág, a mégis érdekes cselekmény, Hugh Jackman karizmatikus játéka, aki már a 2009-es Oscar díjátadón is elkápráztatott minket a tánc- és énektudásával, na és azok a dalok (!) remekül működnek együtt. Az élményfaktor tehát rendesen emelt nálam az értékelésen, és már most látszik, hogy a fent leírtakból adódó kettősség erősen benne van a filmmel kapcsolatos reakciókban is... sokan nem fogják szeretni, de azok közé tartozom, akik talán majd még újrázni is fogják. 

Black Mirror: The Waldo Moment (2013) - Drama, Sci-Fi, Thriller - Dir.: Bryn Higgins - IMDb: 6.8/10; My rating: 7/10
Black Mirror: White Bear (2013) - Drama, Sci-Fi, Thriller - Dir.: Carl Tibbetts - IMDb: 8.1/10; My rating: 7/10
Black Mirror: Be Right Back (2013) - Drama, Sci-Fi, Thriller - Dir.: Owen Harris - IMDb: 8.1/10; My rating: 7/10
Black Mirror: The Entire History of You (2011) - Drama, Sci-Fi, Thriller - Dir.: Brian Welsh - IMDb: 8.7/10; My rating: 8/10
Black Mirror: Fifteen Million Merits (2011) - Drama, Sci-Fi, Thriller - Dir.: Euros Lyn - IMDb: 8.2/10; My rating: 8/10
Black Mirror: The National Anthem (2011) - Drama, Sci-Fi, Thriller - Dir.: Otto Bathurst - IMDb: 7.9/10; My rating: 6/10
A Fekete tükör egy brit antológia-sorozat, melynek alkotója Charlie Brooker. Különálló epizódjai az információs társadalom és a technológiai fejlődés veszélyeit mutatják be egy-egy disztópikus történetben. Minden rész eltérő szereplőgárdával rendelkezik, sőt, eltérő valóságokban játszódnak. ► A képzelőerő termékeny talaján tovább növesztett technikai fejlettség és annak esetleges társadalmi visszaható ereje, ahol a becsvágy, a véletlen és a tudományos-fantasztikum félig mesés, félig lehetséges álvalóságot szül késélen táncoló helyzetekkel és váratlan fordulatokkal... nagyjából így lehet összefoglalni a történeteket konkrétumok nélkül, ami nálam alapjában véve rendben is lenne a részek többségében. Egy-egy epizódtól az erős és gyakran tényleg fekete szatíra miatt nemigen lesz jó kedve a nézőnek, mégis olyan szórakozást kínál, amire kevés másik mai film vagy sorozat képes. A sorozat nem az a didaktikus típus, nem hangzik el a szereplők szájából a nagy tanulság, itt tényleg pörög az agy egy-egy 50 perces történet után, hogy akkor most mi is történt?, hogyan kell értelmezni ezt a lezárást? A hepiendet sokszor hiába várjuk, legtöbbször pedig még folytatásért kiállt a történet, ritkábban hiányzik a motiváció vagy érezzük kevésnek az döntések mögötti informáltságot. De ezzel együtt is, az első két évad eddig látott részeiben nagyjából a fele hozza a magasabb színvonalat, de a gyengébb epizódokat sem bánjuk meg, hogy láttuk. Tudom, hogy ezt így ennyiből nehéz lehet megérteni... nézzetek bele a magasabbra értékelt részekbe és érteni fogjátok!

***
Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
16 Apr

FILMAJÁNLÓ - 2018w15

Közzétette biroph, 2018-04-16 20:00

Április második hete eléggé zűrös volt, így túl sok minden nem fért bele. Folytattuk a teljesen retardált, néha jó, néha rossz értelemben vett fura amerikai sorozatot és tartottunk egy kis szünetet a hollywoodi filmek sorában. 

Le sens de la fęte / Eszeveszett esküvő (2017) - Comedy - Dir.: Olivier Nakache, Éric Toledano - IMDb: 7/10; My rating: 6/10
Max, a nagy rutinnal bíró rendezvényszervező hiába vezényelte már le grandiózus események százait, arra még ő sincs felkészülve, ami a XVII. századi francia kastélyban és annak parkjában történik. Óriási stábjával jó előre megtervez mindent, hiszen a kastély és a park minden szegletében tökéletes ünnepi hangulatnak kell uralkodnia, a többszáz vendégnek és persze a maximalista, kőgazdag vőlegénynek olyan estét kell biztosítsanak, amelyre azok életük végéig emlékezni fognak. Néhány apró baki után viszont kártyavárként kezd összedőlni az este. Max pedig csak a fejét kapkodja, hogyan tudná megakadályozni a teljes káoszt és megmenteni a nászt. ► Annyira jól lehet látni, hogy milyen stílusbeli különbségek vannak pl. a francia és az amerikai vígjátékok között! A francia számomra sokkal életszerűbb, közvetlenebb, kevésbé harsány és alpári, sokkal európaibb... Persze filmek és filmek között is óriási különbségek vannak. Ez a mostani egy kicsit elnyújtott, kiszámítható, de azért még simán vállalható. Erős hatos.

Girls: Close Up (2015) - Comedy, Drama - Dir.: Richard Shepard - IMDb: 7,3/10; My rating: 6/10
Girls: Ask Me My Name (2015) - Comedy, Drama - Dir.: Tricia Brock - IMDb: 7,3/10; My rating: 6/10
Girls: Daddy Issues (2015) - Comedy, Drama - Dir.: Jesse Peretz - IMDb: 7,2/10; My rating: 6/10
Girls: Tad & Loreen & Avi & Shanaz (2015) - Comedy, Drama - Dir.: Jamie Babbit - IMDb: 7,1/10; My rating: 7/10
Girls: Home Birth (2015) - Comedy, Drama - Dir.: Lena Dunham - IMDb: 7,8/10; My rating: 7/10
Az HBO Emmy- és Golden Globe-díjas sorozata. Az új évadban Hannah csatlakozik az iowai írói Workshophoz. Marnie a karrierje és a kapcsolata között egyensúlyozik. Shoshanna lediplomázik. Vidám és szívszorító fordulatok az új évadban. ► Néha nem tudom eldönteni, hogy nézzem, ne nézzem. Anno a pikánsan kitárulkozó és egyedi hangvétele miatt kezdtük el nézni, mert van valami bája a sok meghökkentően idióta szereplőnek. A történet viszont nem túlzottan pörgős, egy-egy rész többször is úgy lepergett, hogy túl sok hozadéka nem volt. Aztán mégis, a részek mindig egy kicsit továbblökik a baráti társaság életének fura folyamát. Judd Apatow stílusa egyértelműen meglátszik a szituációkon és a párbeszédeken, szóval, aki még nem talákozott a Csajokkal, így álljon hozzá... Most egy újabb pihenő következik az újabb évad előtt, de szinte biztos, hogy még visszatérünk rá!

Salyut-7 (2017) - Action, Drama, History - Dir.: Klim Shipenko - IMDb: 7,3/10; My rating: 7/10
1985-ben a távirányítású szovjet űrállomás váratlanul elveszíti a kapcsolatot a földi irányítással. A Szaljut-7 a szovjet tudomány és űripar büszkesége, elvesztése nemcsak rombolná az ország imázsát, de a tragédia emberéleteket is veszélyeztet. Hogy megelőzzék a katasztrófát, az űrhajósoknak el kell érniük a Szaljut-7-et, és meg kell találniuk a hibát. Eddig azonban még senki nem dokkolt egy irányíthatatlan űrállomáson. Kezdetét veszi az űrhajózás történetének legkomplikáltabb küldetése. ► Kellemes meglepetés volt ez a film! Főleg, ha igaz, hogy nem kerül a film elkészítése 10 millió dollárba se. A történet főként a küldetésre vállalkozó két orosz asztronautáról, azok hátterét árnyaló családi utalásokról és az űrprogram szakmai és politikai irányítása közötti konfliktusról szó. A pontszámot kicsit felkerektettem, mert ugyan a filmet bőven lehetett volna rövidíteni, de mégis megmutatta, hogy kevés pénzből is lehet hangulatos, szórakoztató mozit csinálni!

***
Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
19 Dec

The Hobbit: An Unexpected Journey (2012)

Közzétette biropsze, 2012-12-19 08:14

tegnap végül sikerült megnézni a The Hobbit-ot! fantasztikus élmény volt! a HFR-ben semmi zavarót nem éreztem, de határozottan más volt az érzésem a filmet nézve, mint "normális" esetben, amit én inkább a nagyon éles felvételeknek és a hihetetlenül jól megcsinált 3D-nek tulajdonítanék... azért a vetítők még nem 100%-osak, a gyors kameramozgásokkal láthatóan küszködnek (mint az én PC-m az 1080-as felbontással)... a film egészen valósághű, ami az orkok, trollok, wargok és Gollam esetében is elképesztően jól sikerült... amikor full-vásznon nyomták a képünkbe a közeliket az arcokról, minden a helyén volt (a bibírcsókok, a szőrszállak, a sebhelyek)... a történet sem okozott csalódást, az előzetes infók és a könyv alapján teljesen az, amit vártam, sőt (!) beleszőttek olyan flashback-eket a cselekménybe, ami még inkább feldobta a mászkálós-harcolós-mászkálós-harcolós menetet... ahogy azt korábban is lehetett tudni, a három részre darabolt filmnek nincs lezárása, csak éppen abbamaradt, hogy aztán egy év múlva újra lehessen folytatni a kalandot...

Oldalak