FILMAJÁNLÓ

10 Oct

FILMAJÁNLÓ - 2018w40

Közzétette biropsze, 2018-10-10 07:31

Ez volt - bizonyos értelemben teljesen véletlenül - a szerelmi háromszögek hete... Elővettem még két hatvanas évekbeli klasszikust és kivégeztük a How to Get Away with Murder 3. évadát is...

5 to 7 (2014) - Comedy, Drama, Romance - Dir.: Victor Levin - IMDb: 7,1/10; My rating: 6/10
Brian, a feltörekvő ifjú író találkozik Arielle-lel, az egyik New Yorkban dolgozó francia diplomata kifinomult feleségével. Bár az asszony idősebb nála, és két gyermek anyja, Brian belehabarodik és viszonyt kezdenek. A kapcsolatukat azonban rossz szemmel nézik a fiatalember hagyományos értékrendet valló szülei. A gondok akkor kezdődnek, amikor a szerelmes Brian többet szeretne a hotelben eltöltött egy-két pásztoróránál. ► "Tudod, az élet pillanatok gyűjteménye. Az a lényeg, hogy minél több jó pillanatod legyen." A nyílt kapcsolatokat mindig úgy magyarázzák, hogy a pár mindkét fele (szexuális) szabadságot akar adni a másiknak, biztosítva ezzel azt a társának, hogy tényleg boldoggá akarja őt tenni a házasságukban is. Ez azonban soha nem csak egy "sima" swinger klubbos szabadjegy vagy egy alkalmi prosti, hanem egy érzelmekkel teli másik kapcsolat, ami persze determinálja a konfliktust... Szóval számomra érthetetlen az alapszintu, ráadásul a Bérénice Marlohe és szegény Anton Yelchin között sem működött az a bizonyos kémia, pedig az alakításokkal egyik esetben sem volt probléma. Ennek ellnére az aktuális hangulatom és talán a körülmények miatt, de sokkal jobban élveztem a filmet, mint gondoltam. A cselekmény szépen formálódott és voltak benne keserédes és valóságszerűen romatikus pillanatok is... 

Il buono, il brutto, il cattivo (1966) - Western - Dir.: Sergio Leone - IMDb: 8,9/10; My rating: 9/10
A polgárháború idején sajátos módját választja a pénzkeresetnek a mexikói Tuco és társa, Joe, akit Szőkének neveznek. A Tuco fejére kitűzött vérdíjak begyűjtéséből élnek. Szőke leszállítja a banditát a seriffnek, majd megmenti az akasztófától. Azután jöhet a következő város. Az üzlet virágzik, ám a két fickó összemarakodik az osztozkodásnál. A sivatagban egy kirabolt pénzszállító kocsira bukkannak, ám amikor Tuco le akar számolni társával, kiderül, hogy a haldokló tiszt elmondta Szőkének, hol rejtették el az aranyat... ► Hát van nagyobb western klasszikus Sergio Leone 1966-os, a legendás Dollár-trilógia befejező részénél? Ha van is, azt is biztosan Leone rendezte, aki született olasz létére tökéletesen megértette és visszaadta a Vadnyugat lényegét. Persze az is lehet, hogy a Vadnyugatnak teljesen más a lényege, de nekünk az a verzió tetszik igazán, amit Leone tálal fel itt is, egy mosdatlan, erőszakos, de rendkívül izgalmas élet az örök határvidéken, telepesekkel, mexikói banditákkal, indiánokkal és persze gátlástalan szerencsevadászokkal. Itt minden a helyén van, izgalmas és fordulatos történet, közel sem kliséhalmaz forgatókönyv, Ennio Morricone fantasztikus zenéje, kiváló színészi alakítások, jó kezdet, még jobb folytatás, simán zseniális befejezés.

Professor Marston and the Wonder Women (2017) - Biography, Drama - Dir.: Angela Robinson - IMDb: 7,1/10; My rating: 7/10
A harvardi pszichológus, Dr. William Moulton Marston története, aki megalkotta Wonder Woman karakterét – egy olyan ikonikus szuperhőst létrehozva ezzel, akinek eredettörténete talán érdekesebb is, mint bármi, amivel a róla szóló képregényekben találkozhatunk. ► A film valójában nem Wonder Women, mint képregényhős megalkotásáról szól, sokkal inkább Dr. William Marston életének utolsó évtizedéről, melynek során egyre nyiltabban kűzdött a szellemi és erkölcsi szabadságért, az érzelmeik nyílt felvállalásáért. A visszaemlékezést Marston szájából hallhatjuk a mű kereteként szolgáló kihallgatás során, ahol a professzornak a képregényét ért vádak ellen kell érvelnie: meg kell cáfolnia, hogy Wonder Woman nem erőszakos és perverz, sokkal inkább talpraesett és erős még a férfiak világában is. Számos párhuzam és metafóra a valóság és a képregény világa között... Luke Evans, Rebecca Hall és Bella Heathcote pazar alakítást nyújt, a film hangulata, tempója is teljesen rendben van. Aki esetleg látta Bill Condon Kinsey (2004)-jét, akkor ebben az esetben is hasonlót láthat... 

How to Get Away with Murder: Season 3 (2017) - Crime, Drama, Mystery, Thriller; My rating: 7/10
Annalise Keating a philadeplhiai egyetem jogi karának professzora. A nő "Hogyan lehet megúszni egy gyilkosságot" címen meghirdetett kurzusán korábbi eseteit mutatja be diákjainak, melyek igencsak lázba hozzák a fiatal hallgatókat. Keating ráadásul azt is felajánlja, hogy a kurzus legjobb hallgatóit felveszi a csapatába. A professzor és fiatalokból álló csapata rejtélyes gyilkossági ügyekbe keveredik. ► Az epizódonkénti esetek elhagyásával ebben az évadban kizárólag a központi szállal foglalkoztak. Egy kulcsszereplőtől búcsúztunk, másrészt Annalise sorsa is váratlan fordulatot vett, az eddigi legkeményebb helyzetbe sodródott... Az események messze nem kiszámíthatóak, de néha már olyan érzésem volt, mint a Lost sokadik évadában, hogy az újabb és újabb húzások mögött nincs egy előre kidolgozott koncepció, csak az újabb "kötelező" csavar, amit majd utólag igyekeznek összefűzni és magyarázni az eddigiekkel. Az évad zárása azonban nem sikerült rosszul, és bár egy percig sem unatkoztam, azért az írók maguknak is feladták a leckét ezzel a megoldással...

Disobedience (2017) - Drama, Romance - Dir.: Sebastián Lelio - IMDb: 6,6/10; My rating: 8/10
Ronnit (Rachel Weisz), a sikeres New York-i fotós visszatér a londoni ortodox zsidó közösségbe, ahol felnőtt, miután meghal az apja, a helyi főrabbi. A nő gyerekkori barátainál, Dovidnál (Alessandro Nivola) és Estinél (Rachel McAdams) köt ki, akikről még azt sem tudja, hogy összeházasodtak. Az pedig már kezdettől fogva egyértelmű, hogy Ronnit gyakorlatilag elmenekült (méghozzá jó okkal) ebből a világból, és hogy Estivel és Doviddal is akadnak lezáratlan ügyei. ► Lelio részben a szerelmi háromszög feszültségére építkezik, részben a két világnézet szembenállására, ami a közösség ultrakonzervatív, fundamentalista vallásossága, illetve Ronnit liberális, kozmopolita életstílusa között feszül - ami egyébként nem kis részben a gyerekkorában szerzett sebekből is táplálkozik. A Disobedience narratívája jóformán nem is áll másból, mint ahogy ezek a régi sérelmek, szerelmek, konfliktusok a felszínre bugyognak, és észrevehetetlen, de annál mélyebb töréseket okoznak a közösség és a szereplők életének rendjében. Szépen végigvitt a karakterfejlődés, a kapcsolatok nehéz kűzdeleme, a jelenben és a múltban. A végével nem vagyok maradéktalanul elégedett, de nagyon csalódott sem...

Leave No Trace (2018) - Drama - Dir.: Debra Granik - IMDb: 7,3/10; My rating: 5/10
Will (Ben Foster), valamint 13 éves lánya, Tom (Thomasin McKenzie) szinte teljesen elszigetelve élnek a társadalomtól egy portlandi parkban, akik csak a legalapvetőbb élelmiszerek és egyéb ellátmányok merészkednek be a városi civilizáció forgatagába. Az apa-lánya páros senkit nem zavarva és senkitől sem zavartatva élik a saját kis nomád életüket mindaddig, ameddig egy futó véletlenül ki nem szúrja őket és értesíti a helyi szociális intézményeket... ► Egyrészt ott van a civilizációból való kivonulás, a kalandos utazások különbözői motívumai, vagy éppen a már emlegetett felnőtt férfi - fiatal lány (apa-lánya) dinamika, amit mostanában előszeretettel lőnek el a Marvel moziktól kezdve (Logan) a független alkotói filmekig (Sosem voltál itt). Ám az igazi baj nem azzal van, hogy Debra Granik ismerős alapokra építkezik, hanem azzal, hogy látványosan nem tud, vagy ami még rosszabb, nem is akar mit kezdeni nagyon sok elemmel. A cselekményvezetés ennek következtében meglehetősen vontatott. A film pedig bár nagyon "gondolatébresztőnek" akart mutatkozni és előzetesen lehetett is volna azt várni, hogy a megtépázott lelki világokban, sorsokban fogunk elmélyedni, a problémák felskiccelésén túl nem igazán tudott többet állítani ezúttal Debra Granik.

Ant-Man and the Wasp (2018) - Action, Adventure, Sci-Fi - Dir.: Peyton Reed - IMDb: 7,3/10; My rating: 6/10
A Marvel Studios új filmjében az Amerika Kapitány: Polgárháború eseményeit követően Scott Lang kénytelen viselni döntései következményeit szuperhősként és apaként egyaránt. Próbál egyensúlyozni a magánéletében és a Hangyaként reá nehezedő felelősséggel, ám mikor Hope van Dyne és Dr. Hank Pym felkeresi, újabb küldetésre indul. A Darázs személyében társat is kap, így csapatban derítenek fel súlyos titkokat a múltból. ► Thanos univerzumrengető monodrámája után a Marvel fejesei is érezhették, kell ide még valami, mielőtt az egész, könnyedségéről és humoráról híres moziverzum túl komollyá és súlyossá válna. A két bogár kalandja pont olyan, amilyenre számítani lehetett: színes, komolyanvehetetlen, ártalmatlan folytatás az amúgy is talán legsúlytalanabb Marvel-szuperhősnek. Nem rossz popcorn-film, és nem is unalmas A Hangya és Darázs, de a közmondásos hangya helyett a tücsök igyekezete érződik inkább rajta: tét nélküli, megúszós, kissé ötlettelen komédiázás. 

Le samouraď (1967) - Crime, Drama, Mystery, Thriller - Dir.: Jean-Pierre Melville - IMDb: 8,1/10; My rating: 6/10
Jeff Costellót ellentmondásos személyiség, akinek egy rendkívüli tulajdonsága van: páratlanul gyorsak a reflexei. Mielőtt elindul az éjszakai mulatóba, gondosan alibit szerez magának. A bárban nem találkozik senkivel. Háromszor húzza meg a ravaszt és a férfi holtan esik össze. Jeffet a rendőrség letartóztatja, de később bizonyíték hiányában kénytelen elengedni. Gondjait szaporítja, hogy megbízója úgy dönt, nem fizet, sőt inkább végez vele. A terv végül is nem sikerül, így Jeff még egyszer visszamegy a mulatóba. Tudni szeretné, ki akarta eltenni láb alól a tulajt. Újabb munkát ajánlanak neki, és érzi, szorul körülötte a hurok... ► Melville rajongott az amerikai film noirokért és gengsztermozikért, azok eszközeit (ballonkabát, puhakalap, hatalmas autók) már korábbi filmjeiben is sikerrel alkalmazta. A szamurájban mindezeket a külsőségeket egy, a Távol-Kelethez kapcsolt életfelfogással ötvözi, és ebből egy nagyvárosi harcos sajátos becsületkódexét kerekíti ki, melyben a vágyakról való lemondás, az önfegyelem és a szakmai alázat a zsinórmérték. Nem vagyok a kevés vágás, hosszas jelenetek kedvelője, és valahogy hiányzott a feszültség, az izgalom a karakterekért, vagy a lebukás kockázata miatt. Ez a francia darab kevésé érintett meg, viszont jelentős hatással volt későbbi olyan remek darabokra, mint pl. Luc Besson Leonja vagy Jim Jarmusch Szellemkutyája. Inkább ez utóbbiakat ajánlanám megnézésre.

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
02 Oct

FILMAJÁNLÓ - 2018w39

Közzétette biropk, 2018-10-02 19:51

Sorozatokat faltunk a héten, így csak 2 filmre futotta. Ezek viszont jó választásnak bizonyultak...

Eye in the Sky (2015) - Drama, Thriller, War - Dir.: Gavin Hood - IMDb: 7,3/10; My rating: 7/10
Katherine Powell ezredes egy titkos drón missziót vezet, melynek célja, hogy elfogjanak egy terroristacsoportot a kenyai Nairobiban. Amikor Powell megtudja, hogy a csoport tagjai öngyilkos merényletet terveznek, a terroristák likvidálása mellett döntenek. Egy drónpilóta sikeresen beméri a radikálisok búvóhelyét, azonban egy kilenc éves kislány is tartózkodik a műveleti területen. Powell felveszi a kapcsolatot a politikusokkal és az ügyvédekkel, hogy hozzák meg a helyes döntést. ► A film akár egy színházi kamaradarab is lehetne Helen Mirren, Aaron Paul és Alan Rickman főszereplésével, ami folyamatosan küzd a látszólag egyáltalán nem a filmvászonra való koncepciójával. Láttunk már ilyet (lásd Tizenkét dühös ember, Tortúra, A fülke, Élve eltemetve stb.), de a filmen mégis izgalmasan és jól ötvözik az irányítóhelységben és a "terepen" zajló eseményeket, dilemmákat, amik igencsak aktuális és módszeres elemzése a modern hadviselésnek és a politikai játszmáknak. Egy közhelyeket és giccses túlfűtottséget nélkülöző európai film, amely egyértelmű verdiktek helyett elgondolkodtat, és ránk bízza a tanulságok levonását.

Incendies (2010) - Drama, Mystery, War - Dir.: Denis Villeneuve - IMDb: 8,2/10; My rating: 7/10
Mikor Lebel közjegyző (Rémy Girard) ismerteti a Kanadában élő Jeanne-nal (Melissa Désormeaux-Poulin) és Simonnal (Maxim Gaudette) anyjuk, Nawal Marvan (Lubna Azabal) végrendeletét, az ikrek megdöbbennek: egy-egy borítékot kell kézbesíteniük sosem látott családtagjaiknak Libanonba. Az egyiket rég halottnak hitt apjuknak, a másikat a testvérüknek, akinek létezéséről eddig nem is tudtak. ► Denis Villeneuve 2010-es Oscar-jelölt filmjében a két testvér oknyomozása a kevésbé izgalmas szál a történetben. A különböző idősíkokban érzékletes képsorokkal felfejtett múltbeli borzalmak, a 70-es évek közel-keleti vallási-etnikai konfliktusának bemutatása és az ezt átélő nő egyéni drámája az, ami igazán erősre sikerült a filmben. A nagy csavar nem is igazán a történetben van, arra számos utalást kapunk már a film elejétől kezdve, hanem a műfajváltásban van: a realista történet, ami görög tragédiává fajul. Fájdalmas és elgondolkodtató...

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
27 Sep

FILMAJÁNLÓ - 2018w38

Közzétette biropcs, 2018-09-27 18:26

Nagyjából bejött, amit vártam. Az Ocean filmek női változatát elbénázták - jesszus Sandra Bullock hogy néz ki benne! -, a Sicario jó volt, de ehhez az kellett, hogy óvatosan alábbadjam az elvárásaimat, míg a Solo szódával elment, a 10 éves Boleyn film kellemes meglepetés volt számomra és még volt egy gyengébb és egy jobb romantikus vígjáték...

Ocean's Eight (2018) - Action, Comedy, Crime, Thriller - Dir.: Gary Ross - IMDb: 6,3/10; My rating: 6/10
Danny Ocean nagy volt, de nem elég nagy. Háromszor is összegyűjtötte kora legmenőbb bűnözőit, és nagy zsákmánnyal távozott... de van, aki még nála is ravaszabb, bátrabb és vonzóbb: a húga, Debbie. Legújabb célpontja az évente megrendezésre kerülő, az ország összes milliomosa, sznobja és szélhámosa számára kihagyhatatlan nagy esemény, a New York-i Met Gala. De egy ilyen nagy buli végrehajtásához szüksége van a tökéletes csapatra, így aztán nekiáll, hogy összeszedje a legjobbakat. Jön a bűn legvonzóbb válogatottja... ► 11 évvel Steven Soderbergh utolsó Ocean’s-filmje után Gary Ross kapta a feladatot, hogy életet leheljen a szériába. Hogy őt honnan szedték elő, rejtély, a 62 éves rendező-forgatókönyvíró pályájáról legfeljebb a Pleasantville-t és Az éhezők viadalát lehet kiemelni. Forgatókönyvíró-társnak a teljesen kezdő Olivia Milch csatlakozott. Alapvetően a Met Gála kifosztása jó ötlet lenne, hiszen ugyanolyan elit, csillogó kulisszát biztosít, mint a kaszinók és múzeumok az eddigi részekben – csakhogy Danny Ocean testvére, Debbie Ocean (Sandra Bullock) tervében nincs semmi veszély, feszültség vagy probléma. Az Ocean’s 8 – Az évszázad átverése felemás eredményt mutat, hiszen míg „női téren” nehéz belekötni, a történet fájóan fantáziátlan.

Remember Sunday (2013) - Drama, Romance - Dir.: Jeff Bleckner - IMDb: 7/10; My rating: 5/10
Molly, a kissé ügyetlen és esetlen New Orleans-i lány arról álmodik, hogy megnyithatja saját virágüzletét. Gas pedig jóképű, de fura ékszerész, aki mint kiderül, egy balesetben elveszítette rövidtávú memóriáját. A helyi kávézóban, ahol a lány dolgozik, egymásba botlanak... ► Valójában egy nem különösebben érdekes tv-film, de nem is annyira tragikusan rossz. A két főszereplő sorozatokban edződött, de láthatóan tv-nél nem tudnak előrébb jutni. Pedig Alexis Bledel (Szívek szállodája) és Zachary Levi (Hősök: Újjászületés) egyáltalán nem alakítja rosszul az 50 első randihoz (sokkal jobb volt!) témájában erősen hajazó, majd 10 évvel később készült romantikus film két főszereplőjét. A sablonos, a hogy-mondjam-el-neki-hogy-nem-emlékszem-rá béna szituációkkal és a szokásos félreértésekkel tarkított unalmas forgatókönyvvel van az alapvető baj. Szívek szállodája rajongóknak ajánlott! :) 

Sicario: Day of the Soldado (2018) - Action, Crime, Drama, Thriller - Dir.: Stefano Sollima - IMDb: 7,2/10; My rating: 7/10
Egy kíméletlen drogháborúban nincsenek szabályok... Miután a mexikói kartellek terjeszkedése egyre nagyobb méreteket ölt az Egyesült Államok területén, Matt Graver (Josh Brolin) különleges ügynök újabb véres küldetésre indul: el kell rabolniuk Isabela Reyest (Isabela Moner), a hírhedt drogbáró tizenéves lányát, hogy brutális viszályt robbantsanak ki az egymással vetélkedő kartellek között. ► Az első résznek a bivalyerős hangulatteremtés mellett a történetvezetés és a sallangmentesség volt az erőssége. A második rész már veszített sokkolóan nyers erejéből, kicsit soványabb és gyengébb, de azért vannak nagyon jó pillanatai is. Josh Brolin és Benicio del Toro fantasztikusan hozzák karaktereiket, akikben ebben a rideg, kőkemény, kissé már fárasztóan macsó világban elkezd időnként pislákolni a moralitás és az empátia szikrája. Az akciójelenetek, bár nem annyira maradandóak, mint az első epizódban voltak, kifejezetten jók, Dariusz Wolski operatőr pedig hosszú, vágatlan jelenetekkel hagyja, hogy befogadjuk a történéseket, lassan engedve utat a nyomasztó kegyetlenségnek. Stefano Salima nem egy Denis Villeneuve, de én mégis inkább a forgatókönyvre haragszom. Miért kellett del Toró remek karakteréből a film második felére hirtelen kedves öreg medvébe öltött fegyveres erkölcscsőszt csinálni? Ugyan tervben van a harmadik rész is, de egyelőre még csak pletya sziten, szóval nem jövőre érkezik... Talán nem is baj, főleg, ha Villeneuve-t akarják vissza a rendezői székbe, addig lesz idejük egy tartalmasabb szkriptet is összehozni. 

Solo: A Star Wars Story (2018) - Action, Adventure, Fantasy, Sci-Fi - Dir.: Ron Howard - IMDb: 7,1/10; My rating: 6/10
Vakmerő alvilági kalandok során Han Solo megismerkedik későbbi másodpilótájával, Chewbaccával és találkozik a hírhedt szerencsejátékossal, Lando Calrissiannel, s közös utazásuk végére a Star Wars saga legszokatlanabb hőseivé válnak. ► Na, hát ez a béna történetleírás teljesen jól illik a Solo-hoz! Olyan, mintha kötelezően arról kéne szólnia a filmnek, hogy fogják Han minden egyes elejtett félmondatát az eredeti trilógiából, és jelentről jelenetre szépen a szánkba rágják. Meg KELL magyarázni, miért lett ez a neve, mi az a rejtélyes Kessel-futam, és miért emlegeti filmről filmre a tizenkét parsecet. Bár a történetet próbálják csavarni egy-két helyen, azért sok mindenen nem tudunk meglepődni. Aztán el is telik a film... A kritikák leginkább a színészi játékot dicsérik. Ebben egyetértünk: Woody Harrelson, Emilia Clarke és Paul Bettany mind emelik a film színvonalát, Donald Glover pedig egyenesen tündököl Lando Calrissian szerepében (vele bizony megnéznék egy antológia darabot). A rivaldafény viszont Alden Ehrenreiché. Ehrenreich nem rossz. Híján van a fordi karizmának – semmi köze Harrison Ford lenyűgöző jelenlétéhez –, viszont a generikus fiatal zsiványt szépen hozza. A Solo nem lett botrányosan rossz film, csak olyan semmilyen. Kár érte...

The Other Boleyn Girl (2008) - Biography, Drama, History, Romance - Dir.: Justin Chadwick - IMDb: 6,7/10; My rating: 7/10
A Boleyn család mindent megtesz, hogy növelje befolyását és hatalmát a Tudor-korabeli Angliában. Ennek érdekében a két nővért, Annát és Máriát is kész felhasználni az apjuk, illetve a nagybátyjuk, Norfolk hercege. A két lány a nyugalmas vidéki életből belecsöppen VIII. Henrik udvarának izgalmas, ám veszélyekkel teli világába. ► A történelmi ismereteim soha nem voltak olyan alaposak, hogy meg tudjam ítélni a történet hitelességét, de a wikipédia gyors áttekintése után a fontosabb konfliktusok, karakterek, események és hát a végkifejlet tekintetében teljesen rendben van a film. Azzal együtt is, hogy VIII. Henrik feleségfogyasztó történetét minden érettségizett ismeri, egyáltalán nem egy unalmas sztorit kapunk, hanem jó ütemű és remek alakításokkal teli történelmi filmet intrikáról, romantikáról és árulásról. 

20 ans d'écart (2013) - Comedy, Romance - Dir.: David Moreau - IMDb: 6,4/10; My rating: 6/10
A negyven éves Alice szerkesztő egy magazinnál. Mikor egy nála jóval fiatalabb férfi társaságában látják, kollégái hirtelen olyasvalakiként kezdenek tekinteni rá, aki elég hatalmat birtokolhat ahhoz, hogy feljebb törjön a munkahelyi ranglétrán. Ezt felismerve Alice felhasználja a fiút, aki mit sem sejtve, komoly kapcsolat reményében keresi a nő kegyeit. ► A francia romkom egy igazi kis színes vidámság így estefelé... Virginie Efira és Pierre Niney kettőse megmosolyogtatóan bénán, de bájosan adták az egymáshoz egyre közelebb kerülő karaktert. Élvezetes volt nézni, ahogyan a főszereplő középkorú anyukánk, Alice, dacolva a karrierista nézetekkel, és saját decens búskomorságával megpróbál kitörni a munkahelyi és magánéleti sztereotípiákból egyaránt. Ahogy aztán rájön, hogy saját női önmagát egy jóval fiatalabb fiú mellett találta meg, miközben a fiú is már-már férfivé válik az érettebb nővel való viszonyában. Természetesen könnyedén, sok humorral, elvégre nem kisrealista alkotásról, hanem vígjátékról van szó: kedvesen ártalmatlan szórakozás.

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
20 Sep

FILMAJÁNLÓ - 2018w37

Közzétette biropcs, 2018-09-20 20:09

Egy újabb szoftos hét, két random filmmel... miközben ismét ajánlanék egy könyvet Nassim Nicholas Taleb: The Black Swan - The Impact of the Highly Improbable (2007) címmel a pénzügyi kockázatkezelés, tudományfilozófia világából, rendkívül érdekes és olvasmányos, nem kell megijedni a címétől! :)

School of Life (2005) - Comedy, Drama, Family, Sport - Dir.: William Dear - IMDb: 6,5/10; My rating: 5/10
Új tanár érkezik a középiskolába. Matt komolyan veszi hivatását, mindent megtesz azért, hogy mielőbb beilleszkedjen a közösségbe. Amikor meghirdetik az év tanára-díjért folyó versenyt, elhatározza, hogy ő is ringbe száll érte. Törekvése nem mindenkinek nyeri el tetszését. Különösen nem a zsémbes kollégának, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy legyőzze vetélytársát. Még tisztátalan eszközök alkalmazásától sem riad vissza. ► Vegyes érzéseim vannak... a film rémesen sablonos, viszont kiszámíthatósága ellenére mégsem olyan borzasztó... Reynolds játéka felejthető volt. A humoros, vicces részekben otthon volt, de amikor komolyabbra kellett volna venni a karaktert, ott már látszottak a hiányosságok! Olyankor azt vártam, hogy mikor kacsint a kamerába olyan deadpoolos beszólással, hogy "rossz filmet néztek srácok"! Ennek ellenére is könnyed, de csak egyszer nézhető film volt. 

No se aceptan devoluciones / Instructions Not Included (2013) - Comedy, Drama - Dir.: Eugenio Derbez - IMDb: 7,6/10; My rating: 7/10
A léhűtő Valentín (Eugenio Derbez) élete egyik pillanatról a másikra megváltozik, amikor exbarátnője, Julie (Jessica Lindsey) megjelenik Mexikóban, és a kezébe nyomja újszülött kislányát, majd szó nélkül távozik. A kétségbeesett férfi azonnal a nő után indul Miamiba, és közben megpróbálja életben tartani a rábízott újszülöttet. ► A Derült égből apu előzetese alapján tizenkettő egy tucat családi vígjátéknak tűnik, méghozzá abból a típusból, amelyben egy apaságra teljesen alkalmatlannak látszó, felelőtlen macskajancsiból mindenki őszinte meglepetésére A Világ Legjobb Apukája válik. Csakhogy ez a film nem egészen erről szól. Eugenio Derbez filmje ugyanis csak félig-meddig vígjáték, és a végére valahol egész máshol lyukad ki. A csecsemőjével magára maradó mamlasz latin nőcsábász történetét feldolgozó mozi tömény katarzis, amelyre megéri rászánni azt a két órát...

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
19 Sep

FILMAJÁNLÓ - 2018w36

Közzétette biropsze, 2018-09-19 19:43

Sokminden összejött erre a hétre. Csak a dínók fértek bele...

Jurassic World: Fallen Kingdom (2018) - Action, Adventure, Sci-Fi - Dir.: J.A. Bayona - IMDb: 6,3/10; My rating: 6/10
Az előző rész katasztrófája óta elhagyatott Nublar-szigetet vulkánkitörés fenyegeti (abba inkább ne menjünk bele, hogy miért telepítették a parkot egy működő vulkánra). Politikai és társadalmi vita indul arról, hogy a magukra hagyott dinoszauruszokat meg kell-e menteni, és ha igen, kinek. A Jurassic Parkot megálmodó John Hammond egykori társa, Benjamin Lockwood egy magánakcióval az állatok megmentését tervezi, ehhez pedig Claire-t és Owent kéri fel. ► A 2015-ös Jurassic World huszonkét évvel a Jurassic Park után gyakorlatilag újrajátszotta Steven Spielberg közkedvelt és klasszikussá érett filmjét – ez pedig egyszerre volt előny és hátrány. A Bukott birodalom rendezője, J.A. Bayona azt nyilatkozta, egy folytatás sikere azon múlik, hogy sikerül-e egyensúlyban tartania az ismerősséget és az újításokat. A sikoltozó szőke nő itt egy fekete srác; a kritikus pillanatban felbukkan a jó öreg T-Rex, lehet futni falkában a dinókkal, csakhogy a láva elől; át lehet élni a többezer éves lények megtapintásának élményét, csak éppen műtét közben... A lényeg most is ugyanaz: ember öl dínót, dínó öl embert, dínó öl dínót... nagyon merészet most sem húztak a készítők, csak egy kicsit kapunk mást mint eddig és nagyon látjuk, hogy ez egy köztes epizód, viszont a trilógia befejező részét majd csak 2021-ben kapjuk. Ejnye...

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
18 Sep

FILMAJÁNLÓ - 2018w35

Közzétette biropk, 2018-09-18 20:00

A héten volt egy régi-régi elmaradásom. Pótoltam, de későn... Aztán bevállaltam néhány újabbat, vegyesen társadalmi dráma, pszichothriller és felnőttanimáció formájában.

Brazil (1985) - Drama, Sci-Fi - Dir.: Terry Gilliam - IMDb: 8/10; My rating: 7/10
A tökéletes jövőben járunk. Ebben a világban minden igazi utópisztikus hatékonysággal működik, a technológia és a bürokrácia egyeduralmában egy árnyékkormány uralkodik, melynek bevett - és a lakosság által kénytelen kelletlen elviselt - szokásává vált, hogy "alattvalóit" tökéletes megfigyelés alatt tartsa. Sam Lowryval azonban megtörténik a csoda. Egy napon arra lesz figyelmes, hogy eddig tökéletesen érdektelen élete hirtelen fordulatot vesz, néhány meglehetősen furcsa esemény miatt. Munkája során ugyanis egy teljes véletlenségből letartóztatott ember lakásába jut el, akit azonban még a hiba orvoslása előtt kivégeznek. Nem sokkal később álmában egy gyönyörű nő társaságában a szikrázóan kék égbolton repül. Azután elromlik a vízvezeték, s az azt megjavító szuperhősnek álcázott férfi szemmel láthatóan több egyszerű szerelőnél. Így nem is csoda, hogy ettől kezdve a legváratlanabb pillanatokban - általában az éjszaka közepén - bukkan fel Sam lakásában. Később találkozik az álmában felbukkanó nővel, egymásba szeretnek, ám a pokol csak akkor szabadul el, amikor kiderül, hogy a nő terrorista. ► A történetről sok mindent elárul, hogy Terry Gilliam produkciója kezdetben monty phytonosan 1984 és 1/2 névre hallgatott, később Brazillá szelídült. Ha a Brazil nem a 80-as években született volna és nem annak a kornak a sajátosságait hordozná magában, valószínűleg imádnám a filmet. Így viszont csak értékelni tudom, szeretni nem. Fontos film, nem kevés mondanivalóval bír és még az úgynevezett filmnyelve is kifejezetten rendben lenne. A rendezői - vagy európai - változat lezárása, egyszerűen zseniális.

Sweet Country (2017) - Adventure, Crime, Drama, History, Thriller, Western - Dir.: Warwick Thornton - IMDb: 6,9/10; My rating: 7/10
Samet, a középkorú őslakost és családját a lelkipásztor a megkeseredett háborús veterán szomszédhoz, Harryhez küldi kisegítőnek. A két férfi kapcsolata annyira elmérgesedik, hogy Sam önvédelemből kénytelen lelőni Harryt. Samre és feleségére vérdíjat tűznek ki, ezért a kíméletlen ausztrál vadonba menekülnek a törvény emberei elől. Ahogy a gyilkosság részleteire fény derül, a közösség tagjai úgy bizonytalanodnak el az üldözés létjogosultságáról és követelnek valódi igazságszolgáltatást a két őslakosnak. ► Senki ne dőljön be a műfaji felsorolásnak, ez az 1920-ban játszódó film egy kemény dráma, tikkasztó, keserű, kilátástalan érzést keltve a nézőben, aki végigüli ezt közel két órát. Rétegfilm, amit nem egyszerű nézni, az egyetlen gond vele, hogy az elején kapott feszültséget nem sikerül fenntartani a végéig, így látványosan fárad a film. A szélesebb közönséget viszont simán bevonzza, az olyan színészekkel, mint például Sam Neill vagy Bryan Brown. Mocskos történet a Veszett vidék, releváns társadalmi kérdésekkel, az igazságszolgáltatás megkérdőjelezésével, felemésztő tájakon, ami hiába tűnik régi sztorinak, az érzései túlságosan naprakészek.

Thoroughbreds (2017) - Comedy, Crime, Drama, Thriller - Dir.: Cory Finley - IMDb: 6,8/10; My rating: 7/10
Telivérek – főhőse két gyerekkori barátnő, akik néhány külön töltött év után újra találkoznak. Nem kitörő örömmel, inkább furcsa kíváncsisággal közelednek egymás felé, hiszen mindketten hatalmasat változtak. Lili elitdiák lett, eminens tanuló, akire bentlakásos iskola vár, kiművelte magát, elegáns és hűvös. Amanda kiölt magából minden érzelmet, önként lett számkivetett, kalkuláló, intelligens és gátlástalan. És képes bárkit befolyásolni. A két unatkozó tini célpontja hamarosan Lili kellemetlenkedő mostohaapja lesz, és amikor Amanda felveti, hogy meg kéne ölni, a másik lány nem mond nemet... ► A film szerintem forradalmi, abban a tekintetben mindenképpen, hogy - SPOILER - véres jelenetek és ijesztgetések nélkül is fokozott feszültséget tud teremteni már a történet elejétől, amit mind az fényképezés, mind a zene és a remekbe szabott alakítások együttese eredményez. Az operatőri munka thrillerhez méltó: az egyes beállítások és jelenetek a lényeget bemutatják, de a legfontosabb cselekedetek a képen kívül zajlanak! Erik Friedlander zenéjében a vészjósló hangok, a törzsi rítusokat idéző, kántálás-szerű dallamok elemi erővel hatnak és tökéletesen passzolnak mindahhoz, amit a rendező elénk tár. Szép lassan, sőt mondhatni elegánsan bontakozik ki a borzalom, Olivia Cooke (Amanda), Anya Taylor-Joy (Lily) és Anton Yelchin – a 27 éves korában elhunyt színésznek ez volt az utolsó szerepe – pedig úgy játszanak, hogy legszívesebben Oscart adnék nekik… Feszült pszichothriller, lélektani dráma.

Isle of Dogs (2018) - Animation, Adventure, Comedy, Drama, Fantasy, Sci-Fi - Dir.: Wes Anderson - IMDb: 8/10; My rating: 7/10
A kutyák szigete hőse Atari Kobajasi, a korrupt Kobajasi polgármester 12 éves nevelt fia. Mikor egy rendelet értelmében Megaszaki összes kutyáját egy széles kiterjedésű, hulladéklerakóként használt szigetre száműzik, Atari egymaga indul apró repülőjén a Szemét-szigetre, hogy felkutassa testőrkutyáját. Ott egy falka új barát segítségével belevág nagy kalandjába, ami megváltoztatja az egész város jövőjét. ► Wes Anderson közéleti áthallásokban gazdag animációs filmet készített, Megaszakiból kitiltott, Szemét-szigetre száműzött kutyákkal. Nagyon klasszikus mesei történetvezetést, egy sima kalandnarratívát kapunk, de a karakterek életre kelnek benne, szórakoztatóan, emberi és kutyaszokásokat kikarikírozó poénokkal. Egy komplex és sok réteget rejtő felnőttmese. 

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
28 Aug

FILMAJÁNLÓ - 2018w34

Közzétette biropk, 2018-08-28 14:28

Az augusztus 20-i hetet magyar filmekkel indítottuk, majd jött két sorozat-évad, amit zártunk, egy újabb Sam Rockwell lazaság és a hétvégén a negyedéves filmmaratonunk, ahol többeket között Aaron Sorkin remekelt.

The Winning Season (2009) - Comedy, Sport - Dir.: Jim Strouse - IMDb: 6,6/10; My rating: 6/10
Bill, a lecsúszott kosárlabdaedző kénytelen feladni a piát és hímsoviniszta hozzáállását a szebbik nemhez, amikor arra vállalkozik, hogy egy nem túl nagyreményű női kosárlabdacsapatot eljuttasson a bajnokság élvonalába. A Sam Rockwell főszereplésével készült vígjáték egy több értelemben is esendő férfiember átalakulásáról szól, aki megpróbálja megérteni a nőket. ► Oké, a felvezetőben minden benne van... már-már Sam Rockwell-re szabva, aki a hátán viszi a filmet főszereplőként. Rockwell-nek a humoros, szarkasztikus karakterek megformálása áll talán a legjobban, de aki látta a Moon-ban, a Jessie James-ben, vagy a Green Mile-ban, illetve tavaly a Három óriásplakátban, az persze tudja, hogy komolyabb drámákban is remekel. Ez a vígjáték nem egy világmegváltó darab, de van benne egy-két megmosolyogató húzás és Rockwell egyedisége összességében kellemes szórakozássá teszi ezt könnyed vígjátékot.  

Molly's Game (2017) - Biography, Crime, Drama - Dir.: Aaron Sorkin - IMDb: 7,5/10; My rating: 8/10
Molly Bloom (Jessica Chastain) tehetséges profi síelő, aki az olimpiai aranyra hajt, ám egy baleset következtében fel kell adnia egész addigi sportolói karrierjét. A belevaló lány új álmok után néz: Los Angelesbe költözik, ahol személyi asszisztensként kezd el dolgozni, másodállásban pedig főnöke pókerklubja vezetésébe is besegít. Egy kis lelemény és kitartás árán Molly a legnívósabb klub élére küzdi fel magát, ahol percenként dollármilliók cserélnek gazdát. A sikeres vállalkozásra az orosz maffia is felfigyel, csakúgy, mint az FBI. ► Ha van szupersztárja a forgatókönyvíróknak ma Hollywoodban, az Aaron Sorkin, aki nem tud olyan zseniális rendezővel dolgozni David Finchertől Danny Boyle-ig, hogy a végeredményen ne az ő kézjegye, stílusa látszódjon a legjobban. Ha a nevét nem is, valamelyik szellemes aforizmákkal tűzdelt – és villámgyorsan tüzelt – párbeszédét biztosan hallotta már mindenki, a nagy kedvenceim pl. a Charlie Wilson's War vagy a The Social Network filmekben. Az Elit játszma ugyancsak parádés Sorkin-film. Kisujjában van a dramaturgia, tudja, hogyan zsonglőrködjön az idősíkokkal, és mikor varrja el a nyitva hagyott kérdéseket ahhoz, hogy a legnagyobb érzelmi hatást váltsa ki az emberből. A póker világát úgy tudja bemutatni, hogy az is érdeklődve és figyelmesen követi, aki eddig csak Korda Gyuri ugrott be a bulvárlapokba kívánkozó sztorik és hatalmas tétek mellett. A zseniális alakításokkal (Jessica Chastain, Idris Elba, Kevin Costner) tűzdelt, sodró lendületű, stílusosan megrendezett és fenomenálisan megírt morális mese, ugyanakkor szórakoztató, felnőtt moziélmény, amiből manapság nincs túl sok.

Life of the Party (2018) - Comedy - Dir.: Ben Falcone - IMDb: 5,5/10; My rating: 5/10
Mit tehet az ember, ha hirtelen észreveszi, hogy már nem kamasz? Deanna (Melissa McCarthy) ugyan kicsit nehézkesen törődött bele a megváltoztathatatlanba, de azért tudja a választ: beiratkozik az egyetemre, és ott a suliba járókat (köztük a saját lányát) meghazudtoló hévvel veti bele magát mindabba, amit egy rangos tanintézmény kínál: pia, bulik, pasik és még több pia. Azután még egy kis buli... ► MacCarthy játéka most is szórakoztató és Deanna karaktere is szerethető, ennek ellenére bizonyos jelenetekben mégis erőltetettnek hathat. A film bizonyos pontnál annyira tömény, követhetetlen és lapos dialógusokkal operál, hogy az elvesz az alkotás élvezeti értékéből. A partiállat tele van nyolcvanas évek-nosztalgiával, azonosulásra hívó szituációkkal és főszereplővel, illetve remek zenékkel és pörgős partikkal. Azonban az aranyos mondanivaló – azaz, hogy szeresd önmagad – súlytalan, a feminista színezetű üzenet nem elég hangsúlyos, a poénoknak pedig jó, ha a fele betalál. Így még a Christina Aguilera-cameo sem menti meg A partiállatot a középszerűségtől.

The Big Bang Theory: Season 11 (2017-2018) - Comedy, Romance - My rating: 8/10
11 évvel ezelőtt, amikor az Agymenők berobbant – ahogy a karakterek is kimondták -, nem gondoltam volna, hogy eljön ez a nap: Sheldon megházasodott. Az a totálisan kocka, szociális érzékenységét tekintve deficites férfi, aki él halt a tudományért, beengedett egy nőt a szívébe és feleségül vette végre... ► A visszajelzések alapján sokak szemében ez is a sorozat gyengéje, hogy miközben a karakterek fura tulajdonságaiból adódó humoros pillanatok elkezdtek a háttérbe szorulni, átment egy enyhe romantikus dramedybe, ami révén sokkal több szerelmet és érzelmet kapunk, és egyre kevesebb agymenést. Megítélésem szerint azonban az S11semennyivel sem volt rosszabb, mint az előző, vagy az azelőtti. Hiszen a romantikus pillanatok közt olykor még mindig képesek a tudomány világában szárnyalni a karaktereink, és amikor elemükben vannak, akkor nincs párja a sorozatnak. (Pár hete még elég optimistán beszéltek a csatornánál egy esetleges 13. évadról, sem ők, sem a készítők nem a 12. szezont szánták utolsónak. A múlt héten viszont jött a hír, hogy Jim Parsons nem akarta folytatni a sorozatot, így a most ősszel induló 12. évaddal véget is ér a sorozat.)

Hereditary (2018) - Drama, Horror, Mystery, Thriller - Dir.: Ari Aster - IMDb: 7,5/10; My rating: 8/10
Miután Ellen, a Graham család nagymamája meghal, lánya egyre több megmagyarázhatatlan eseménnyel szembesül anyja múltjából. Minél többet fedeznek fel az elhunyt asszony életéből, annál baljósabb változások következnek be a család élő tagjainak életében. És mi lehet a vérfagyasztó örökség? ► Mit lehet mondani egy olyan filmről, amelyet már a megjelenése előtt kikiáltottak az elmúlt évek legfélelmetesebb horrorjának és Az ördögűző méltó örökösének? Ari Aster rendezői bemutatkozása, az Örökség, vitán felül az év egyik legmeghökkentőbb, legfurcsább és legkiszámíthatatlanabb filmje lett. Az Örökség egy briliáns, bensőséges, szorongással teli, nyomasztóan közelről ábrázolt családi dráma, amelyet fájdalmas őszintesége mellett paranormális cselekménye tesz rémisztővé. Az audiovizuális kombinációhoz a szereplők fenomenális színészi játéka társul, amitől egy állandóan feszült, mélyre hatoló, felejthetetlen alkotás született. Az aggodalmas igazsága azonban az, hogy a családi örökség elkerülhetetlenül, mélyen beivódik az ember létébe, és ennek feldolgozása sosem egyszerű.

The Light Between Oceans (2016) - Drama, Romance - Dir.: Derek Cianfrance - IMDb: 7,2/10; My rating: 6/10
Tom Sherbourne (Michael Fassbender) az első világháború traumája elől menekülve az Északi-tenger egy magányos világítótornyára kér szolgálatot. Ez hosszú hónapokon át tartó egyedüllétet jelent egy talpalatnyi szigeten, a világtól elzárva. Azonban nem sokáig marad magányos: hamarosan beleszeret a legközelebbi településen élő Isabelbe (Alicia Vikander), akivel össze is házasodnak, hamarosan pedig gyereket várnak. Azonban első magzatuk elvetél, a következő pedig halva születik, Isabel pedig mély depresszióba zuhan. Ekkor pedig, mintegy isteni gondviselésként, egy csónak jelenik meg a sziget partjainál, benne egy csecsemővel... ► Cianfrance kellemes, az érzelmeket hatásosan megjelenítő stílusban veszi végig Tom és Isabel kapcsolatának stációit, azonban az elegáns montázsok jelentéktelenek, nem hoznak valódi mélységeket kettejük dinamikájába. A film végig az érzelgősség és a valós emberi dráma határán egyensúlyoz, olykor azonban mégis giccsbe hajlik: a nyitó kép a felkelő, majd a zárlat a lemenő nappal, az egymásnak írott levelek szentimentalizmusa és a mondanivaló hangsúlyozása kifejezetten mesterkélt. A The Light Between Oceans túlnyomórészt egy képeskönyv, amit jó érzés végiglapozgatni, de ebben ki is merül minden jelentősége. Sem tartalmában, sem érzelmeiben nem tudja azt a szintet képviselni, ami figyelemre méltó lenne...

A mi kis falunk: Season 2 (2018) - Comedy - My rating: 5/10
A sorozat egy kis falu mulatságos hétköznapjait mutatja be olyan karakterek segítségével, akikkel csak és kizárólag itt találkozhatunk: egy ügyeskedő polgármester és kultúrharcos asszisztense, egy testépítő pap, egy szexi kocsmáros, egy féleszű rendőr, egy rezignált körzeti orvos és egy playboy foci edző. A vidéki környezet és a számtalan külső felvétel olyan keretbe helyezi a sorozatot, mely garantálja a felhőtlen szórakozást és a tökéletes kikapcsolódást. ► Az A mi kis falunk új évadát csak úgy lehet szeretni, mint a „mi kutyánk kölykét”, vagy a „magyar narancsot”. Vannak benne átlagon felüli epizódok, de a 2. évad részeinek többségén már csak az ötlettelenség, a kínlódás látszott. Egyértelműen a forgatókönyv a gyatra: bántóan sok volt az indokolatlan ordibálás, esés-kelés, rábízták magukat a részeg/beszívott poénokra, ami nem túl elegáns megoldás. Egy vígjáték nézése közben felhőtlenül kellene a térdemet csapkodni, vagy minimum örülni annak, hogy szombat este tévézhetek, nem pedig feszengeni, pedig ez történt. Az évad 8 részéből mindössze 2-3 van olyan, ami miatt még kitartottam a végéig... 

Kincsem (2017) - Adventure, Drama, History, Romance - Dir.: Gábor Herendi - IMDb: 7,5/10; My rating: 7/10
Blaskovich Ernő mindenét elvesztette a szabadságharc után. Céltalan, kicsapongó életet él, amikor egy nap megjelenik élete nagy lehetősége, Kincsem, a csodaló, akivel sikert sikerre halmoz az európai lóversenypályákon. Ezzel a sors tálcán kínálja neki az elégtételt, hogy nemes küzdelemben győzze le ősi ellenségét, von Oettingen bárót. Egyre durvuló rivalizálásukat azonban bonyolítja, hogy Ernő menthetetlenül beleszeret Klara von Oettingenbe, apja gyilkosának lányába. ► Ha már eltapsolunk hárommilliárd forintot egy filmre, tegyük stílusosan. Vegyünk egy világhírű pacit (Kincsemet soha senki sem győzte le, nemzetközi szinten máig jól hangzik a neve, ha nem is ér fel népszerűségben Puskással), a valóságot kezeljük kiindulási alapként, helyezzük a hangsúlyt a szenvedélyre és a magyarosch virtusra, szórakoztassuk a népet, nem kell mindig a dráma. Herendi Gábor nem szívbajos típus, merte lazára venni a figurát, és dögunalmas történelmi tabló helyett összehozott nekünk egy meglepően jó kis kosztümös kalandfilmet, amelyben nem az értelmet kell keresni, hanem az érzelmet, és akkor nagyon jó hangulatban fogjuk eltölteni a moziban a két órás játékidőt. És bár voltak számomra kevésbé tetsző megoldások - a szelfikkel, lájkokkal, Flour Tomival és steampunk-jelmezekkel felturbózott vonal -, ha Herendi célja az volt, hogy készítsen három milliárdból egy kedvelhető, de csak középszerű romkomot, akkor sikerrel járt...

A Viszkis (2017) - Action, Adventure, Biography, Crime, Drama - Dir.: Nimród Antal - IMDb: 7,7/10; My rating: 7/10
Vagány volt, híres lett. Ő az, akit mindenki ismer, olyasmit mert, amit senki előtte, és aki mindig egy lépéssel a rendőrség előtt járt. És aki minden bankrablása előtt megivott egy pohár viszkit. ► Antal Nimród filmje már a keretes elbeszélési formájával is meglehetősen okos nézőpontba helyezkedik: a történet keretét egy kihallgatás adja, ahol a frissen elcsípett Viszkis (Szalay Bence) és az izzadós-dohányzós-idegroncs nyomozók prototípusa (Schneider Zoltán) egy szobában ül és beszélget. A Viszkis pedig mesél. A Viszkis látszólag ügyesen elkerüli azt, hogy Ambrus Attila fejére glória kerüljön. Nem ítélkezik, és nem célja, hogy hősként tekintsen bárki is a bankrablóra. Inkább az ellentmondásos alak emberi mivoltára koncentrál, ezzel pedig azért valahol arra ösztönzi a nézőt, hogy pozitív figuraként tekintsen Ambrusra. Teszi mindezt úgy, hogy a szkeptikusok hangját, a nyomozót végtelenül negatív karakterként ábrázolja, a döntést pedig meghagyja a nézőnek. Az akciójelenetek látványosak, de olyan érzésem volt, hogy nem illeszkednek megfelelően a bemutatott történetbe, túl hollywoodi... A stáb ezen a téren egyébként becsülendő kihívások elé állította magát, melyeknek rendre meg is feleltek - a film igazából csak színészileg nem kíván bravúrt, de ez leginkább a korlátok közé szorított karakterek érdeme, nem a színészeké. A másik pedig, hogy nyilvánvalóan nem feladata egy akciófilmnek, hogy az ország kérdéseiről moralizáljon, A Viszkis annak főszereplője okán megtehette volna. Ahogy annak idején Antal Nimród a Kontrollt forgatva duplafenekű közönségfilmben gondolkodott, tehette volna itt is azt. Szóval, azért többet vártam...

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
21 Aug

FILMAJÁNLÓ - 2018w33

Közzétette biropk, 2018-08-21 16:54

A múlt hétre jutott minden: felnőtt animáció, tragikomédia, dráma, western, Deadpool, pszichothriller és sci-fi akció is. Ráadásul mind jó választásnak bizonyult!

Technotise - Edit i ja / Technotise - Edit és én (2009) - Animation, Drama, Sci-Fi, Thriller - Dir.: Stevan Djordjevic, Nebojsa Andric, Aleksa Gajic - IMDb: 7,5/10; My rating: 7/10
Belgrád, 2074. Edit Stefanović pszichológia szakos hallgató, aki miután hatodszorra is megbukik az egyik egyetemi vizsgáján, elhatározza, hogy elmegy egy dílerhez, aki illegálisan szerzett katonai chipet ültet a testébe. A lány, ennek segítségével bármit képes lesz megjegyezni, amit valaha látott... A karjába ültetett chip azonban önálló életre kel. A lány szervezetén belül egy párhuzamos személyiség fejlődik, hihetetlen képességeket kölcsönözve Editnek. A rendkívül gyorsan növekvő másik azonban, pillanatok alatt átveszi az uralmat mind Edit teste, mind pedig az agya fölött. A lány kényszerű versenyre kel az idővel, hogy megvédje saját emberi mivoltát... ► A cyberpunk műfaj megszokott történetelemei természetesen mind előkerülnek, a pörgető drogoktól a VR alkalmazásokon át az implantokig meg az arctalan multikig. A dialógusok tele vannak remekül eltalált, unott-kopott-agresszív utcai szlenggel, belső viccekkel. Ez teszi igazán plasztikussá a főszereplőt és haverjait, akik napjaikat drogozással, extrém sportokkal, dugással és más szórakoztató tevékenységgel töltik. A lassanként kifejlődő központi szálat ezek az epizódok kísérik végig és adják meg a film egyediségét. A látványvilág nem tökéletes ugyan, de nem ront sokat az élvezeten... Tisztességes cyberpunk animációs film Szerbiából, amely a pénz hiányát kreativitással, az eredetiséget pedig hamisíthatatlan kelet-európai hangulattal pótolja.

The Death of Stalin (2017) - Comedy, History - Dir.: Armando Iannucci - IMDb: 7,2/10; My rating: 8/10
A diktatúrákban a rendszer kegyeltjei semmivel sincsenek nagyobb biztonságban, mint az átlagember. Tudva ezt, próbálnak minél nagyobb befolyásra szert tenni a saját kisebb-nagyobb birodalmukban, minél jobban odadörgölőzni a legfőbb vezetőhöz és minél több terhelő bizonyítékot beszerezni a konkurenciáról. A humor, a magánvélemény, a kritika, az irónia és társai egy idő után teljesen kikopnak, ez persze hatással van a közhangulatra, a gondolkodásra, a felelősségvállalásra és a döntéshozatali mechanizmusra is. A hatalom közelében egyformán megtalálhatóak a ravasz, az éles elméjű és a végtelenül buta emberek. A legfőbb vezető halála felkavarja az állóvizet... ► Francia képregényből készült filmvígjáték, vagy inkább tragikomédia, hiszen a nagyszerű színészi alakításokat felvonultató film egy olyan társadalmi politikai közegbe ad bepillantást, ami egyszerre kegyetlen realitás és túlzásbavitt bohózat. A Sztálin halála történelmi filmként is egész jól megállja tehát a helyét, a legkomolyabb történelmietlensége az, hogy Iannucci bő egy év eseményeit sűríti bele a rettegett diktátor halála utáni 48 órába. Végső soron egy olyan szatírát kapunk, amihez foghatót ritkán találunk. Nem veszik el a részletekben, és fesztelenül, a történelmi örökség súlya nélkül ökörködik a szovjet politika abszurditásáról és bűneiről. Szórakoztat, de közben súlyos bűnökről mesél. (Az oroszoknál a Sztálin halála nem is került bemutatásra.)

American Animals (2018) - Crime, Drama - Dir.: Bart Layton - IMDb: 7,2/10; My rating: 7/10
Négy fiatal srác a világ egyik legvakmerőbb műkincsrablását eszelik ki az Egyesült Államok történetében. Az életüket azonban összetévesztik egy mozifilmmel... ► A The Imposter rendezője csinált egy félig dokumentum-, félig játékfilmet (bár inkább 10-90% az arány), ami folyamatosan lebegteti a saját igazságtartalmát, de közben éppen, hogy súlyt ad a történéseknek azzal, hogy folyamatosan emlékeztet arra, hogy valós embereket látsz és nincs hepiend, csak a szomorú következmények. Látszólag nincs benne semmi nagy truváj, de mégis hatásos ez a megközelítés, ahogy Barry Keoghan és Evan Peters játéka, vagy ahogy a fényképezés, az operatőri munka is sokat ad a látottakhoz. Két órás, hosszúnak is ható film, ami inkább komoly dráma, mint krimi.

Soleil rouge / Vörös nap (1971) - Action, Western - Dir.: Terence Young - IMDb: 7/10; My rating: 7/10
A Vadnyugaton keresztül robogó vonatot, melynek utasa a japán nagykövet, rablóbanda támadja meg. Az útonállók a vonat arany-szállítmányát akarják. Az arany mellett azonban elrabolják azt az ősi japán kardot is, amit a nagykövet ajándékba vitt az amerikai elnöknek. A nagykövet testőre és a rablóvezér, akit társai elárultak, a banda után ered... ► Fülig vigyor voltam, mikor véletlenül rátaláltam gyerekkorom egyik rongyosra nézett westernjére. Bár erősen megrágta az idő vasfoga a filmet, azért már csak a nosztalgia miatt is nagyon jól szórakoztam rajta. Persze más 10-12 évesen látni ezt filmet még a 80-as években, és más most. A női nézők megkapták Alain Delont, a férfiak Ursula Andresst, Bronson adott a macsóságnak, de Mifune karaktere megadja azt a bizonyos pluszt a filmben, ami miatt nem lesz teljesen átlagos az alkotás. A történet nem túl bonyolult és kiszámítható, valójában a szamuráj-cowboy kettős miatt érdekes: a Kelet-Nyugat ellentét elsősorban humor formájában nyilvánul meg, ami mégsem felszínes, sikerült valamennyit átadni a szamuráj szellemiségből. Minden a tisztes középszer felé mutat, azonban mégis van egy olyan egyedi bája a filmnek, ami miatt mégis megmarad az emlékezetünkben. 

Deadpool 2 (2018) - Action, Adventure, Comedy, Sci-Fi - Dir.: David Leitch - IMDb: 8/10; My rating: 7/10
Az eltorzult képű, de gyakorlatilag elpusztíthatatlanná tett egykori zsoldos, Wade Wilson, avagy Deadpool újra rátalál kedvesére, aki elfogadja őt így is. Vajon meddig tarthat a boldogság, mi az ára annak, hogy a szuperhős újra akcióba lendüljön? DP-nek rá kell találnia a szívére, jelentsen ez bármit is, és azt, hogy megjelenik a színen a jövőből egy időutazó mutáns, Kábel, aki egy duci kisfiút akar megölni. És aki ismeri a képregényeket, az tudja, a mocskos szájú, gyakran mindenféle morális megfontolást a vécén leöblítő Deadpool gyengéi a gyerekek és a kisállatok, így nem hagyhatja, hogy az irdatlan erejű, fémkarral és vörös lézerszemmel is felfegyverzett gyilkológép bevégezze a küldetését – ám ehhez kell egy szupercsapat, az X-Force. ► A szókimondó, szószátyár bérgyilkos sokadmagával tér vissza egy második felvonásra, ráadásul egy egészen picit még meg is tudott újulni az előző részhez képest, bár a tempóján lett volna mit javítani. A DP2 provokatív stílusába állítólag csak a baba Hitler megölése nem fért bele, egyébként változatlanul szórakoztató és változatos módon csinál viccet a rivális filmekből és stúdiókból, Ryan Reynoldsból, a politikai korrektségből, a homoszexualitásból, az erőszakból vagy úgy általában a popkultúrából. Ami viszont új szintre emeli a humort, hogy a film legelső jelenetének árnyékában sok minden új értelmet nyer. A viccelődés például keserűbbé és még az eddiginél is cinikusabbá válik, de közben pont ez adja a legnagyobb erényét: Deadpoolról ugyanis kiderül, hogy nem csak jó humora, de óriási szíve és érzelmei is vannak. Ezzel együtt azonban még mindig az a nagy kérdés, hogy el lehet-e sütni mégegyszer (többször) egy egyszer elsüthető poént? Hát, most még talán igen, de egy újabb folytatáshoz már több kell ennél...

Marrowbone (2017) - Drama, Horror, Thriller - Dir.: Sergio G. Sánchez - IMDb: 6,6/10; My rating: 7/10
Rose és négy gyermeke leköltözik vidékre, ahol megpróbálnak új életet kezdeni. A múlt sötét titkokat rejt, így nem csoda, hogy megváltoztatják a nevüket és a família Marrowbone vezetéknévvel él tovább. Az anya egészségi állapota azonban rohamosan romlani kezd, halálos ágyán pedig a legidősebb fiú (George MacKay) ígéretet tesz neki, hogy vigyáz a testvéreire. Fél év múltán azonban váratlan látogatójuk érkezik, aki felborítja korábbi csendes életüket, ezután pedig egy ügyvéd is érdeklődni kezd a család rejtélyes múltja felől. ► Alapvetően egy családi drámáról van szó, ami aztán átfordul pszichothrillerbe. Technikailag nem érheti kritika a látottakat, szépen fényképezett, jó atmoszférájú alkotás, amiben a színészek is helytállnak, az okosan felépített forgatókönyv pedig a tört idősíkok használatával a történet tekintetében folyamatos bizonytalanságban tartja a nézőt. A közel kétórás játékidő elég elnyújtottá teszi a filmet, ellenben bőven hagy teret a karakterek kibontására. A film nem tökéletes, az alkotók sok meglepetéssel nem szolgálnak, de jól építik fel a cselekményt, így mégis hatásos.

Upgrade (2018) - Action, Horror, Sci-Fi, Thriller - Dir.: Leigh Whannell - IMDb: 7,7/10; My rating: 8/10
A nem túl távoli jövőben Grey (Logan Marshall-Green) feleségét megölik. Nem lehet tudni, pontosan kik tették, és miért, a rendőrség pedig szokás szerint nem áll a helyzet magaslatán. Üresség, magány, kétségbeesés. A férfi szomjazza a halált, majd pedig a bosszút. A sci-fis/technológiai csavar az, hogy Grey maga is lebénul a támadásban, de egy briliáns jóakarójának köszönhetően lehetőséget kap rá, hogy újra teljes életet éljen. Beleültetnek a gerincébe egy STEM nevű csipet, amely teljes egészében helyrehozza a motorikus funkcióit. De... ► A Fűrész és Insidious filmek írója újra meglebbentette tehetségét, ráadásul rendezőként még fejlődést is sikerült felmutatnia. A filmre kapott fillérekből (5 mUSD) egy átlagon felüli mozit - gyakorlatilag egy Black Mirror epizódot - hozott ki, ami túlzás nélkül 10-szer drágábbnak tűnik a vásznon, mint amennyibe valójában került. Ugyan a produkció legtöbb fordulata viszonylag kiszámítható, de a tudományos fantasztikumban és annak hétköznapjainkkal kapcsolatos relevanciájában is igyekszik meghaladni a B-kategóriára jellemző bugyutaságot. A főszerepet játszó Logan Marshall-Green - a szegény ember Tom Hardy-ja - is megfelelő választás volt a szerepre, és az operatőri munkát is dícséret illeti. Egyértelmű, hogy a forgatókönyv sem csak azért tartalmaz bizonyos elemeket, mert menő akciójeleneteket lehet azokra építeni, hanem mert egy koherens, intelligens történetmesélői szándék részét képezik. Fillérekből készült, színvonalas, de sok lehetőséget kihagyó high-tech Bosszúvágy-remake...

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
14 Aug

FILMAJÁNLÓ - 2018w31-w32

Közzétette biropk, 2018-08-14 20:00

Egy másfél hetes kikapcsolódás és tengerparti láblógatás után újra vissza a heti sztenderdhez... Az elmúlt két hetet így csak az idei év nagy Marvel blockbuster-ével, a 2 milliárdos álomhatárt is átlépő 3. Avengers filmmel és egy közepesen erős Sam Rockwell drámával tudtam le.

Avengers: Infinity War (2018) - Action, Adventure, Fantasy, Sci-Fi - Dir.: Anthony Russo, Joe Russo - IMDb: 8,7/10; My rating: 8/10
A hosszú, egyre jobb minőségű epizódokkal kikövezett út ehhez a mérföldkőhöz vezetett, ahol gyakorlatilag az összes eddig felsorakoztatott szuperhős szembeszáll legádázabb ellenségével, a rettegett és könyörtelen Thanosszal, aki szeretné megszerezni mind a hat darab Végtelen követ. Ha sikerül neki, akkor teljesítheti tervét, amiért mindent feláldoz és amiért mindent megtesz, a világ pedig visszafordíthatatlanul megváltozik. ► A „hősök” és a „gonoszok” között alapvetően a történetmesélés hosszú múltja során az „önfeláldozás” és az „önzés” által tehetünk különbséget. A kérdés tehát az „én” körül forog: magunkat áldoznánk fel másokért, vagy másokat magunkért. A „gonosz” értelmezésének egyik kedvelt verziója a „félreértett megváltó”, aki egy általa magasztosnak és nemesnek vélt cél érdekében hajlandó szembeszállni az emberiség alapvető etikai és morális elképzeléseivel. Thanos a felvezető filmeknél egy megalománként tűnt fel, addig a Végtelen háború megfelelően, tartalmasan és elgondolkodtató módon bontja ki sokoldalú karakterét, miközben egyengeti a többi szereplő útját is. A film egyik kiemelkedő erénye, hogy kiváló precizitással ötvözi az előző részek szereplőit, hangulatát és stílusát, anélkül, hogy zavaró lenne. A humor, a komolyság, a szép és a bugyuta részek kiválóan állnak össze egy egésszé. Összességében pedig egy nagyon izgalmas, nagyon pörgős érzelmi hullámvasúton ülhetünk, váratlan fordulatokkal, elgondolkodtató pillanatokkal, látványos jelenetekkel és egy fantasztikus fináléval, ami az esetenként előkerülő aránybeli problémákat miniatűr hibákká kicsinyíti. Egy robosztus, izmos törtetés, amely bebizonyította, hogy a Marvel terve igazán kifizetődő, és több, mint dollármilliókat termelő agyatlan szórakozás – bár néhol túl nagy, és érezhető, hogy egy páros első fele, amitől befejezetlennek hat.

Conviction (2010) - Biography, Drama - Dir.: Tony Goldwyn - IMDb: 7,2/10; My rating: 6/10
Kenny Waterst 1983-ban gyilkosság vádjával tartóztatták, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A férfi húga, a kétgyermekes anya és feleség egyetlen pillantig sem hitt a bátyja bűnösségében. Ettől kezdve Betty Ann annak szentelte életét, hogy bebizonyítsa Kenny ártatlanságát. Igaz történet alapján... ► A Conviction egy jó példája annak, hogy a valóság sokszor nem a filmvászonra való. A minimális szinten ugyan felemelő sztoriból nagyon kevés tanulság vonható le, a forgatókönyv pedig izgalmas jogi dráma helyett a bürokrácia bonyolult útvesztőjébe küldi be főhősünket. Aki így inkább komplikációkkal találkozik csak, mintsem valódi próbatételekkel (sokatmondó, hogy a családi drámát kell harcba küldeni azért, hogy egy kicsit megtörjön), testvére pedig értelemszerűen szinte teljesen passzív szemlélője a történéseknek. Ennek ellenére - és éppen azért, mert tudatosan nem támaszkodik giccses fordulatokra - a film mégis szerethető. Egy csendes, nem túl ambiciózus film.

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
31 Jul

FILMAJÁNLÓ - 2018w28-w30

Közzétette biropk, 2018-07-31 20:00

Az elmúlt hetekben kényszerpihenőn voltam. A jól megérdemelt szabadság mellett a projektor is szervízben volt, így egy kis szakmai irodalom mellett James Robinson, Daron Acemoglu: Miért buknak el nemzetek? c. 2013-as könyvét faltam, amit szintén csak ajánalni tudok minden társadalompolitikai, közgazdasági téma iránt érdeklődőnek. A filmek terén a múlt héten próbáltam utolérni magam... Már a következő negyedéves filmmaratonra keresgéltem ajánlható filmeket, így több Sam Rockwell-es filmmel is találkozhattok majd az ajánlóban 1-2 hetes távlatban. Párommal ledaráltuk Viola Davis jogi krimijének második évadát, 5 idei filmet alapvetően akció témában és még néhány vígjátékot. Íme a heti filmajánló:

How to Get Away with Murder (2014) - Season 2 - Crime, Drama, Mystery, Thriller
How to Get Away with Murder: Anna Mae (2016) - Dir.: Bill D'Elia - IMDb: 9,2/10; My rating: 8/10
How to Get Away with Murder: There's My Baby (2016) - Dir.: Stephen Williams - IMDb: 9,1/10; My rating: 8/10
How to Get Away with Murder: Something Bad Happened (2016) - Dir.: Zetna Fuentes - IMDb: 9,1/10; My rating: 8/10
How to Get Away with Murder: It's a Trap (2016) - Dir.: Mike Listo - IMDb: 8,8/10; My rating: 8/10
How to Get Away with Murder: Hi, I'm Philip (2015) - Dir.: Jennifer Getzinger - IMDb: 8,8/10; My rating: 8/10
How to Get Away with Murder: She Hates Us (2016) - Dir.: Bill D'Elia - IMDb: 8,5/10; My rating: 7/10
How to Get Away with Murder: I Want You to Die (2015) - Dir.: Kevin Bray - IMDb: 8,8/10; My rating: 8/10
How to Get Away with Murder: What Did We Do? (2015) - Dir.: Bill D'Elia - IMDb: 9,6/10; My rating: 7/10
How to Get Away with Murder: What Happened to You, Annalise? (2016) - Dir.: Laura Innes - IMDb: 8,3/10; My rating: 7/10
How to Get Away with Murder: Two Birds, One Millstone (2015) - Dir.: Mike Listo - IMDb: 8,6/10; My rating: 7/10
How to Get Away with Murder: Meet Bonnie (2015) - Dir.: Stephen Cragg - IMDb: 9/10; My rating: 7/10
How to Get Away with Murder: Skanks Get Shanked (2015) - Dir.: Stephen Williams - IMDb: 8,8/10; My rating: 7/10
How to Get Away with Murder: It's Called the Octopus (2015) - Dir.: John Terlesky - IMDb: 8,5/10; My rating: 8/10
How to Get Away with Murder: She's Dying (2015) - Dir.: Rob Hardy - IMDb: 8,7/10; My rating: 7/10
How to Get Away with Murder: It's Time to Move On (2015) - Dir.: Bill D'Elia - IMDb: 9/10; My rating: 7/10
Annalise Keating a neves ügyvéd, a philadelphiai egyetem jogi karán professzori állásban is dolgozik. Keating "Hogyan lehet megúszni egy gyilkosságot" című szemináriumán saját eseteit elemzi a diákokkal, és az életszagú feladatok igencsak lázba hozzák a hallgatóságot. A professzorasszony a diákok munkáját azzal is motiválja, hogy felajánlja, a kurzus legkiválóbbjait beveszi saját csapatába dolgozni. A briliáns, karizmatikus védőügyvéd professzor, és ifjú csapata hamarosan rejtélyes gyilkossági ügybe keverednek. ► A múlt bemutatása, az egyes karakterek motivációi okainak felfejtése jól megoldott volt, mindenképpen pozitív ez ilyen a készítői odafigyelés, a teljességre való törekvés. Az első évadnál is jobban rápörögtek az írók a kapcsolati, magánéleti szálakra is, ami háttérbe szorította az epizódnyi eseteket. Ellenben, ha az egyik alappillér gyengélkedik, akkor bármennyire is erős lábakon áll a másik, nem lehet teljes mértékben rajongani a produktumért. 

Red Sparrow (2018) - Drama, Mystery, Thriller - Dir.: Francis Lawrence - IMDb: 6,6/10; My rating: 7/10
Oroszországában járunk, ahol még mindig tart a hidegháború. A főhősnő egy Dominika Egorova (Jennifer Lawrence) nevű balerina, aki a nemzet büszkesége, azonban egy sérülés miatt fel kell hagynia a balettal. Ekkor kerül képbe a „jóságos” nagybácsi Vanya Egorov (Matthias Schoenaerts) az orosz hírszerzés egyik magas beosztású tisztje, aki felajánlja Dominikának, hogy segít neki, ha cserébe megtesz neki egy kis szivességet. Hogy beteg édesanyja további ápolást kapjon a kormánytól, Dominika elfogadja az ajánlatot és bekerül egy kiképző programba... ► Jennifer Lawrence nagyrészt Budapesten forgatott filmje első hallásra ótvaros nagy kamunak tűnik a vidéki dácsában szexmunkára kiképzett csajokkal és pasikkal, pedig elméletileg nem az, hiszen a Vörös veréb alapjául szolgáló regényt (és folytatásait) egy egykori CIA-ügynök írta, aki 30 évet töltött el ebben a világban, és el lehet hinni neki, hogy látott már karón varjút. És bár Francis Lawrence rendező (Az éhezők viadala: Futótűz, Legenda vagyok) nem egy istenadta tehetség, de egy biztos kezű hollywoodi jómunkásember, így végső soron kapunk egy Suszter, szabó, baka, kém és Atomic Blonde keveréket, ami egy, a csábításra és a manipulációra mesterfokon kiképzett kémnő története. A film nyers, némi akcióval tűzdelt, átverős kémtörténet komor hangulattal, majdnem 140 percben, ami a cselekményét is komótosan szövögeti, néhány fordulatot és karakterpillanatot így is sikerül elkapkodnia... 

Pacific Rim: Uprising (2018) - Action, Adventure, Sci-Fi - Dir.: Steven S. DeKnight - IMDb: 5,7/10; My rating: 5/10
Jake Pentecost forrófejű, tehetséges, de természetesen nem kíván hősként tisztelt apja nyomdokaiba lépve Jaegereket irányítani, ehelyett inkább kaijuk csontvázával díszített házibulikon múlatja idejét. A rossz-szerencse aztán összehozza a saját mini-jaegert építő lánnyal, Amara Namanival (Cailee Spaeny), és rövid úton börtönbe is kerülnek a nem hivatalos robot használatáért. Innentől aztán tudjuk a történetet (mindenhonnan máshonnan): a legyőzőttnek vélt kaijuk visszatérnek, és még nagyobb pusztításba kezdenek... ► Ennél a filmnél nem lehet azt mondani, hogy másra számítottál. A látvány elviselhető, a robbanások hangosak, a robotok nagyok, a szörnyek még nagyobbak, a fiúk és lányok szépek és hősiesek. És azzal körülbelül ennyit mondhatunk a Tűzgyűrű: Lázadásról. Guillermo del Toro-nak ez valami perverziója lehet, és remélem ezzel a második résszel végre elmúlik...  

Blockers (2018) - Comedy - Dir.: Kay Cannon - IMDb: 6,3/10; My rating: 6/10
Amikor három szülő rájön, hogy a lányaik paktumot kötöttek, mely szerint el fogják veszteni a szüzességüket az érettségi banketten, titkos, egy éjszakás akciót terveznek a tinik tervének meghiúsítására. Leslie Mann (40 és annyi), Ike Barinholtz (Rossz szomszédság, Suicide Squad) és John Cena (Kész katasztrófa) alkotják a szűzvédelmi triót Kay Cannon, a Tökéletes hang sorozat egyik írójának rendezői debütálásában. ► Jót tesz a filmnek, hogy a főszereplő szülők egyike sem félőrült, egyszerűen a tipikus szülői gondolkodás karitkaúrái, míg a lányok sem a Miss California döntősei, hanem "átlagos", normális kinézetű, hihető, igazi tinédzser karakterek. Persze mit sem ér a megfelelő alapszitu, a szereplők és a fontos üzenet, ha vígjátékként nem működik a film, de a Szűzőrségben a marháskodás és a progresszivitás jól megférnek egymás mellett. Mivel az előzetesek fő poénja az volt, hogy John Cena hátsójába csövön keresztül adagolják a sört egy házibuliban, mindenre számítottam, csak arra nem, hogy a Szűzőrség szekunder szégyen helyett egy igazából vállalható film lett. A Szűzőrség a premissza alapján nagyon rossz irányba is elmehetett volna, de szerencsére élesen szembemegy a „az a kulcs jó, ami sok ajtót nyit, de az az ajtó nem jó, amit sok kulcs kinyit”-mentalitással, így tökéletesen illeszkedik a trágár vígjátékok Paul Feig és Amy Schumer-féle feminista trendjébe. 

Rampage (2018) - Action, Adventure, Sci-Fi - Dir.: Brad Peyton - IMDb: 6,2/10; My rating: 4/10
Davis (Dwayne Johnson) nagy tudós, és van egy jó barátja: egy intelligens gorilla, George. Csakhogy egy rosszul sikerült genetikai kísérlet következtében az addig barátságos emberszabású durván átalakul: dühöngő szörnyszülötté válik, aki elhagyja szeretett otthonát, a laboratóriumot, és hosszú útra indul Észak-Amerikán keresztül: de akármerre jár mindenütt tombolás és rombolás jelzi a nyomát. ► Nem tudott kilépni a Rampage a szokásos szörnyfilmes skatulyából. Mert bár a lények ijesztők és látványosak, a film meg sem próbál elrugaszkodni a már kliséssé vált elemektől. A film kapott +1 pontot Jeffrey Dean Morgan alakításáért, aki hatalmas élvezettel játssza a cowboy mentalitású ügynököt, és akinek a vásznon töltött minden pillanata aranyat ér, bukkanjon fel akármekkora logikátlanságok közepette is. Mert a Tombolás tényleg olyan, mintha gyerekek játszanának a homokozóban a kedvenc akciófiguráikkal és szörnyeikkel. Itt is ugyanazt kapjuk, mint a Pacific Rim esetében... látványos, de rendkívül klisés, unalmas csihi-puhi.

Mr. Right (2015) - Action, Comedy, Romance - Dir.: Paco Cabezas - IMDb: 6,3/10; My rating: 6/10
Legutóbbi szakítása után Martha teljesen padlóra került. Hol bezárkózik, hol fejét vesztve veti bele magát a bulizásba. Ebben a labilis lelkiállapotban találkozik Francisszel. A férfinak ugyan furcsa dolgai vannak, de Martha félresöpri a gyanús jeleket. Tulajdonképpen tökéletes párost alkotnak, mindketten kellőképpen hibbantak, de Francis egy kicsit jobban, mint Martha. A férfi ugyanis egy bérgyilkos, méghozzá nem is hétköznapi: nem csak azzal végez, akinek meggyilkolásával megbízták, de minden esetben magát a megbízót is elteszi láb alól... ► Akciófilmnek nem túl tempós és látványos, vígjátéknak humortalan, romantikus filmnek pedig épp annyira romantikus, amennyire egy randi közben gyilkolgatás az lehet. Landis láthatóan érzékelte, hogy ezeknek az elemeknek a vegyítéséből ki lehetne hozni valami egyedi keveréket, de mint az American Ultra esetében, itt is hamar megállt a tudomány. A közös késdobálással egy hullámhosszra kerülésből nem lesz pazar szerelmi történet, a pisztolypárbajok és verekedések szövegeléssé alakításából pedig nem születik akció-komédia, habár a Mr. Right biztosan világrekorder lehetne az akciójeleneteket megszakító dumálás hosszában. Sajnálom, imádom Sam Rockwell-t. :)

Better Living Through Chemistry (2014) - Comedy, Drama - Dir.: David Posamentier, Geoff Moore - IMDb: 6,3/10; My rating: 6/10
Doug (Sam Rockwell) egy lelkiismeretes patikus. Minden reggel a városi biciklibajnok, kontrollmániás felesége (Michelle Monaghan) mellett ébred és a nem kevésbé idegesítő apósa patikájában dolgozik. Hallgatja a szürke kisvárosiak panaszait és gyógyírt keres a bajaikra, amíg az ellenállhatatlan Elizabeth (Olivia Wilde) be nem tipeg a patikába. A gazdag kirakatfeleséggel fellángoló váratlan viszonya egy csapásra kirázza Dougot a papucsából. ► Moore és Posamentier első rendezői nekifutása nem sikerült olyan rosszul, de egy kicsivel több saját ötlet bevetésével és némi extra rizikó vállalásával sokkal jobb is lehetne. Elvégre az alapanyag adott, a színészek jók, a történet-sablon pedig könnyed és élvezhető. De valamiért a Működik a kémia mindenben biztosra megy és csak egy kicsit mer kockáztatni. Ugyan a filmben elég jelentős szerepet kap a gyógyszerekkel való visszaélés, a házasságtörés és a kamaszkori szorongás – vagyis csupa nehéz, de kifejthető, megrágható és véleményezhető téma – a szerzők a legtöbb lehetőséget teljesen kihasználatlanul hagyják.

Death Wish (2018) - Action, Crime, Drama, Thriller - Dir.: Eli Roth - IMDb: 6,4/10; My rating: 5/10
A chicagói sebészorvos, Dr. Paul Kersey (Bruce Willis) csak közvetetten ismeri az utcai erőszakot, amit a műtőjébe került számtalan áldozat szenved el. Ám mindez megváltozik, mikor feleségét (Elisabeth Shue) és lányát (Camila Morrone) brutális támadás éri külvárosi otthonukban. Megelégelve a túlterhelt rendőrség tétlenségét, a bosszúvágytól fűtött Paul maga ered az elkövetők nyomába, hogy igazságot szolgáltasson. ► A film csak látszólag próbálja úgy ábrázolni a történetet, hogy nem foglal egyértelműen állást a fegyverpárti és azt elutasító oldalak között: Willis karaktere Youtube videókból tanulja a fegyverkezelést és zárt térben tanul lőni, természetesen mindezt AC/DC-vel aláfestve, hiszen az milyen „badass”, és a gengszter leszámolás felvezetése rap zenére is hihetetlenül vagánynak van ábrázolva. Majd, mintha egy hétköznapi, eddig az erőszakot kerülő embernek semmiféle erkölcsi dilemmát nem okozna, hogy ő maga is gyilkossá vált, sőt szinte kilábalni látszik addigi depressziójából. Ráadásul Bruce Willis nem tud nem Bruce Willis lenni, és így főhősünk helyzetével is nehéz azonosulnunk. A bosszú történetekkel nincsen semmi baj, hiszen vegyük csak a John Wick vagy az Elrabolva filmeket, amelyeknek nem sikerült olyan megosztó hangulatot teremtenie, mint amilyeneket ez a film csinált. Eli Roth nyugodtan bevallhatta volna, hogy csak régi vágya volt egy olyan film elkészítése, amelyben Bruce Willis emberekre lövöldözik és fékolajat folyat mások ülőidegére, ehhez feleslegesen bújt a Bosszúvágy feldolgozás mögé. Eli Roth célzott és mellé lőtt.

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 

Oldalak